Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 3. szám - Lőrincz Gyula: Együtt élünk, egy a célunk
zók kulturális színvonalának emeléséről, fel tárni és terjeszteni a népművészetet. Ápol ni és elmélyíteni *az őszinte, baráti kapcso latot hazánk más nemzetiségű dolgozóival, elsősorban a szlovák nemzetiségű lakosság gal olyannyira, hogy ez a testvéri együtt élés mindinkább kifejezésre jusson minden nemzetiségünk közös hazájának, a népi de mokratikus Csehszlovák Köztársaságnak lel kes építésében. Megállapíthatjuk, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók többsége lelkesen vesz részt hazánk szocialista építésében. Nem elszigetelt jelenség, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók kezdeményezői az új mun kamódszerek bevezetésének munkahelyü kön, hogy kezdeményezői a .szövetkezeti mozgalomnak f'alvainkon. Kormányunk, köz- társasági elnökünk a csehszlovákiai magyar dolgozók közül nem egyet részesített ma gas kitüntetésben kiváló munkájáért s a múlt esztendőben Szigl Mária, magyar nem zetiségű agronómusnő, nemzetgyűlési kép viselő megkapta a Csehszlovák Békedíjat. Csehszlovákia Kommunista Pártja, vala mint kormányunk, mikor a kassai kormány- program értelmében építi a csehek és szlovákok, e két testvérnemzet hazáját, a lenini-sztálini nemzetiségi politika tanítása értelmében biztosítja minden nemzetiségű, így tehát a magyar nemzetiségű polgárok teljes politikai, gazdasági és kulturális fej lődésének lehetőségét. Ennek köszönhet jük, hogy Csehszlovákia magyar nemzeti ségű lakosságának politikai, gazdasági és kulturális élete nagy fejlődésen ment át, virágzásnak indult. A nagy magyar költő, Ady Endre Magyar jakobinus dala című költeményében az úri magyar világ ellen lázadva és lázitva így kiáltott fel: Ezer zsibbadt vágyból mért nem lesz végül egy erős akarat? Hiszen magyar, oláh, szláv bánat mindigre egy bánat marad. A nagy magyar lázadó kérdése nem ma radt pusztába kiáltott szó s az elnyomott szlovák nemzet nevében a legnagyobb szlo vák költő, Pavel Országh Hviezdoslav íjgy válaszol Adynak: Igen, te virradó idők heroldja: — egy akarattá forrjon hát a vágy.. .• ... S nem lesz több elnyomott s megvert — a bátor testvéri béke új parancsot ád; jog s kötelesség egy lesz; aki munkál, jóllakva kél az érdem asztalától; és anyánk nyelvén friss madárdalunk száll; zengve a dolgos haza májusát... A magyar és a szlovák találkozik itt, kö zös akaratban. Ady fájó feijajdulására Hviezdoslav a testvéri béke, a dolgos, haza májusát zengi. Két nemzet elnyomottjainak képviselői találkoztak itt egy közös akarat ban. Ady nem a nemzeteket elnyomó úri Magyarország nevében, hanem a bús kol dusok Magyarországa nevében szól. Hviez doslav az akkor még hazátlan, elnyomott szlovák nemzetnek álmodja a dolgos haza májusát. Lenin és Sztálin könyörtelenül leleplezték a mindenféle irányzatú nacionalistákat, akik arra törekedtek, hogy elválasszák a kultú rát a politikától, leleplezték azokat, akik az osztályok fogalmát a nemzetiség fogalmával cserélték fel és megbontani igyekeztek a dolgozók nemzetközi egységét. Semmivel szebben, mint ebben az esetben, Ady és Hviezdoslav versével nem tudnánk igazolni a leninizmus páratlan helyes és elfogad ható tanítását a kulturális egység kérdésé ben. Lenin tagadta a burzsoázia hazug jel szavát, hogy a kapitalizmusban is létezhetik egységes nemzeti kultúra. Rámutatott, hogy az antagonista osztályokra szakadozó kapi talista társadalomban nem lehet ezeket az osztályokat egységesítő kultúra. Lenin az egységes nemzeti kultúra burzscá jelszavá val a nemzetközi kultúra jelszavát állította szembe, amely minden nemzeti kultúrában meglévő következetesen demokratikus szo cialista elemekből tevődik össze. A bolsevik párt a nemzeti kultúra kérdésével kapcso latban abból a lenini tételből indult ki, híogy minden nemzetben két nemzet van, minden kultúrában két kultúra. Sztálin hangsúlyoz ta, hogy a reakciós Oroszország mellett lé tezett a forradalmi Oroszország, a Ragyis- tyevek, Csernisevszkijek és Uljanovok Orosz országa és a meglévő orosz demokratikus kultúra ennek a forradalmi Oroszországnak az eszmei és szellemi törekvéseit fejezte ki. A lenini törvényszerűséget és igazságot alkalmazva a mi viszonyainkra, láthatjuk a fenti példából is, hogy az úri Magyaror szágban volt egy másik, a koldusok Ma gyarországa. Ezeknek irodalma és művésze te volt a Petőfik, Adyk, József Attilák, Munkácsyak irodalmi és művészete. A szlo vák nemzetben két nemzet, a szabadság- harcosok nemzete, a nemzeti ébresztők, Jankó Kráľok, Hviezdoslavok és Jilemrtfe- kýk kultúrája. A cseh neimzetben két nem zet, a nemzeti elnyomás és sötétség ellen harcoló Jirásekek, Havliček Borovskýak, Wolkerok és Alešok forradalmi nemzeti kul túrája. Nemcsak a cári Oroszországban, ha nem nálunk is és mindenütt, ahol osztály társadalom volt vagy van, nincs és nem lehet nemzeti egység és kultúregység, mert az osztályé llen tétek lehetetlenné tesznek
