Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 3. szám - Szántó László: A szociáldemokratizmus egy burjánzó megnyilatkozásáról
A CSEMADOK KULTÚRPOLITIKAI FOLYÓIRATA 1954 A szociáldemokratizmus egy burjánzó megnyilatkozásáról A szociáldemokrata párt kispol gári ideológiája és politikája többek között abban is kifejeződött, hogy a munkásosztályt és a dolgozókat az ú. n. intelligencia vezetése alá rendelte, tekintélyének feltétlen el ismerésiére tanította,, vagy pedig az ellenkezőjére: az intelligencia lebe csülésére nevelte, kibékíthetetlen osztályellenségnek tekintve azt. A szotíiáldemokrbit'izmus ezen két ellen tétes megnyilatkozási formája, nagy mértékben hozzájárult a II. Intemacionálé munkáspártjainak lezülléséhez és árulásához. S ne künk is sok gondot okoz a közönsé ges, a vulgáris életszemléletből fa kadó ezen értelmiségellenes nézet és gyakorlat, amely éppen azért, mert közönséges, tehát felületes „megis merésből“ fakad, épülő szocializmu sunk ellen irányuló objektív erőt je lent. A CsKP KB 1953 decemberé ben megtartott ülésén Novotný elv társ ezért mutatott rá az értelmiség nagy szerepére a szocializmus építé sében és annak la fontosságára, hogy helyesen értelmezzük a párt viszo nyát az értelmiséghez, melyet ha akár elméletben, akár a gyakorlat ban elferdítünk, a szociáidemokra- tizmuis bűnébe esünk. A szociálde- mdkraltizmus ebben a kérdésben ná lunk burjánzó formáját az értelmi ség lebecsülésében, a hozzá való el lenséges viszonyulásban jelölte meg. „Az osztályharc új körülményei kö zött, — mondja Novotny elvtárs — a szocializmus építésének viszonyai közt... a szociáldemokratizmus a munkásosztálynlalk a nép többi réte gétől, főkép a parasztságtól és az értelmiségtől való izolálására törek szik.“ Mi óment meg bennünket attól, hogy ne essünk az értelmiséghez va ló viszonyunkban szociáldemokratiz- musba? Mi óv meg attól, hogy ne essünk a másik végletbe, a szocáál- demökratizmus ellentétes formájá ba: értelmiségi ámulatba? v Mint minden kérdésben, ebben is egyedül a szóbanforgó valóságnak, tehát itt az értelmiségnek a marxiis- ta-lensinista tudományos módszer se gítségével való igaz megismerése és az ezzel megalapozott gyakorlat óv meg. Mit tanít lat marxizmus-lenini zmus az értelmiségről? Értelmiségnek nevezzük az oez- tálytársadalomnak azon rétegét, amelynek tagjait az jellemzi, hogy nem testi, hanem szellemi mun kát végeznek. Mint a társadalom ésszel és nem kézzel végzett munká jának a végzője, az értelmiség a társadalmi munkamegosztás egyik legősibb megtestesítője. Az emberi ség történetiének kezdetén, az őskö zösség korában még nem létezett olyan embercsoport, amelyik 'a tár sadalom „eszmetermelését“ végezte március IV. évfolyam 3. szám Irta: Szántó László. mim
