Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 12. szám - Bábi Tibor: Füleki képek
avar, magyar temetkezési helyeket és telepeket találtak a régészek, de a török időkre valló sírok és fegyverek is napfényre kerültek. Fülek tájékán a homok ban újabban őskori állatok maradványaira bukkantak. Mindezek a leletek anya got szolgáltattak a múzeum megalapításához. A legújabb építkezésekkel kapcso latban két és fél méter mélyen a föld alatt megtalálták a középkori Fülek köve zett utcáit, valószínű, hogy egyéb értékes tárgyak is előkerülnek még, s a mú zeum ismét gazdagodni fog. A múzeumnak a legrégibb időkre jellemző leletgyűjteményén kívül füleki munkások harcait dokumentáló fényképek és tárgyak vannak birtokában. Az egyik vitrinben harcra buzdító röpiratok és régi csendőrsisak mellett látható egy kezdetleges sokszorosító, s egy még kezdetlegesebb írógép. A régi kom munistákat sok kemény harcra és titkon végzett agitációs munkára emlékezte tik ezek a tárgyak. Az anyag csoportosítása, tendenciózus elrendezése arra vall, hogy a múzeum igazgatása hivatott, komoly tudású emberek kezében van. ég egyszer Drenkó József. Mint említettem, egykor a nép vagyonát mentő komoly és veszedelmes vál lalkozás szervezője volt s mindmáig a gyár kiváló tisztvisélöje. Diákkorától szenvedélye volt a történelem es az archeológia. Résztvett a per- sekömyéki ásatásokban s komoly értékű cikket írt régészeti lapokba. Sok érde kességet tud Fülek történelméből. A körmöcbányai múzeum levéltárában Ptole maios térképeit tekintette meg ágy időben. Egyiken egy Philetia nevű város ne vét találta. Minthogy a térképek útleírások alapján készültek, nem lehet azo kat még megközelítően sem pontosnak tekinteni, s nem szolgálhatnak kétsége ket kizáró bizonyítékul, de lehetőséget adnak olyan feltevésekre, hogy Philetia tulajdonképpen a mai Fülek helyén állt. így Fülek már a mi időszámításunk előtti évszázadokban nevezetes város lett volna. A magyar történelemben a Fülek létezését bizonyító legrégibb dokumentum IV. Béla király donátiós levele az 1246. esztendőből, mely Füleket a Kacsics nemzetségből származó Fülcus (Fulkó) lovag birtokába juttatta. A középkorban gazdag céhmesterek és ke reskedők városa volt és katonai erődítmény. A török időben végvár szerepét, játszotta s két ízben gazdát cserélt. 1682-ben a Bécs ellen vonuló török seregek, Thököly Imre és az erdélyi hadak útjába került. Koháry István, az akkori és utolsó várkapitány kénytelen volt feladni, annál is inkább, mivel a városi cé hek Thökölyhöz szítottak, ki, miután a várost és a várat kézre kerítette, az utób- ~ hit fölrobbantotta. A törökök visszaszorítása után a katolikus és labanclelkű Ko háry István kemény bosszút állt a Thököly-párti céheken, olyannyira, hogy azok kénytelenek voltak elhagyni a várost és Losoncra menekültek. Míg az utóbbi virágzásnak indult, Fülek visszafejlődött, gazdasági és politikai jelentő ségét elvesztette. Egykor híres gimnáziuma, amelyen a jénai és hallei egyete men végzett professzorok tanítottak, még jóval előbb Ozsgyánra, majd Rima szombatra menekült az első török támadás elől. Ilyen történelmi okok idézték elő azt a hosszú tengődést, elakadást a város fejlődésében, mely eltartott egé szen a gyár megalapításáig. Nemcsak a város történelme érdekes. Jó elhallgatni, megfigyelni magát Dren kó Józsefet is. Ez a komoly, gazdag tapasztalatokkal és tudással rendelkező em ber nagy szeretettel tud beszélni a városról, az ő városáról. Ám érzés és gon dolatvilága, kitételei, következtetései Fülekre és csak Fülekre való koncentrált ságukban megtörnek, csorbulnák, perspektívát vesztenek. Szeretetében és tudá sában, gondolataiban gazdag egyéniségét szűkítő, szelíd lokálpatriotizmus buj kál. Tudom, kell és kellett ez a szeretet. Tíz évnek előtte nagy dolgokat művelt és műveltetett. Ám életünk azóta széles tengerré tágult, megáradt s úgy gon dolom, a szívnek és a szeretetnek is tágulnia, áradnia kell, s az ember ha nőtt, még nagyobbra kell nőnie, különösen akkor, ha — kommunista.
