Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 12. szám - Sas Andor: Balassi Bálint
Az egyikhez állani, az egyikkel össze fogni, hogy így a másiktól szabadulja nak, csak ez lehetett az egyedüli reális próbálkozás és reménytnyújtó taktika. De minden ilyen próbálkozás a belsó társadalmi ellentéteket és pártharcokat kiélesítette s a vállalkozásokban részt* vevő vagy az azokat ellenző kor társakat gátlásnélkülivé tette az eszközök meg, válogatásában. A Habsburgok kezén lévő bányavá rosi vidéken birtokos Balassák a ma gyar fejedelemségnek megmaradt Erdély felől, a vele való összefogástól várták a nemzeti erőknek az önrendelkezés megvalósítására szükséges egyesítését, amire a Habsburgok önző uralma alatt nem volt kilátás. Ennek az Erdély felé való tájékozó dásnak kísérlete okozta Balassi János bécsi kegyvesztettségét, gyanússá bélyeg- zettségét, perbefogatását, politikai ül döztetését. És noha Balassi Bálint hu szonegyéves korában 1575-ben egy Habs- burg-párti felkelőcsoport katonájaként került Báthory István erdélyi fejedelem fogságába, valószínűleg a család poli tikai magatartása bírta Báthoryt egye nesen szíves és baráti magatartásra a fogoly költő irányában. Mikor azután Báthory István 1576-ban Lengyelország uralkodója lett, s kide rült, hogy utána Erdély nem lesz képes az általa tervbe vett felszabadítás és egyesítés megvalósítására, nem maradt más hátra, mint a Habsburgok oldalán tovább küzdeni a török ellen, s így is esett el Balassi Bálint fiatalon negyven esztendős korában Esztergom alatt, a török kézen lévő vár ostroma közben. Bámulatraméltó az a rendíthetetlen életkedv, amely minden nehézségek kö zepette fellobog benne. Ez vonatkozik a hazafira, a katonára és magánéletére. Hogy a fényes császári udvar népe Mik sa pozsonyi koronázásán megcsodálta az ott jelenlévő tizennyolcéves ifjú tüzes táncát, amiről egy történetíró feljegyzé séből tudunk — ez társadalmi sikert je lentett, de ennek a sikernek Balassi költészetében nincs tükröződése, se vissz hangja. Ájn micsoda remek költemény örökíti meg későbbi, második lengyel- országi tartózkodásának azt a részletét, amikor vonzalmat ébreszt benne a nép egyszerű gyermeke, egy lengyel citerás leány, akinek a játékát hallgatta. Balassa költészetének fő motívumai: szabadság és szerelem. Az a szabadság, amelynek vágya a végvári egyszerű ka tonában élt, s amely erőit a természetes életből meríti és a szabadban táborozó katona előtt feltáruló természet szépsé gein edzi. Két rangos szerelem, melyek nek tárgya Ungnad Kristófné Losonczi Anna és Wesselényi Ferenc-né, Szárkándi Anna, ezeken kívül több futó fellángo lás és rokonszenv van megörökítve Ba lassi verseiben. Társadalmi hovátartozása a legsúlyo sabb viszályokba sodorta, ellenben a nép körében való tartózkodása volt számáfa enyhülés, vigasz és menedék végső eset ben. Amint Balassi Bálint leveleiből ki tűnik, a magas úri társaság konvencióit félrelöki, nem törődik velük. Megcsö mörlik az úri vendégeskedésektől. 1588- ban a haditanács elnökének ebédreszóló meghívása elől kitér, hiszen ekkor még olyan ünneplő ruhája sincs, mint ami lyet az előkelő társaság a benne for- golódóktól megkövetel. Egy Pozsonyból 1593-ból keltezett levelében azt írja, hogy „vén cigányként" lovak csereberé léséből, adás-vételéből él. 1578_ban kezdődik ismeretsége és re ménytelenül végződő szerelmi regénye Losonczi Annával, amelynek tíz év múl va kellett volna folytatódnia, amikor Ungnádné özveggyé lett. Vele a régi Pozsony belvárosának házai között ke rül szembe egyszerre, amiről egyik ver sében ezt olvassuk: Egy kapu köziben juték eleiben vidám szép Júliának. Hirtelen hogy látám először alítám őtet lenni angyalnak. Azért ő útába így szólék utána mint Isten asszonyának. Hazáján kívül négy országról tudunk, ahol Balassi Bálint megfordult. Bécset, Ausztriát sokszor felkeresi, Erdélybe 1575- ben, Lengyelországba két ízben 1576- ban és 1589-ben megy ki. Ha hite les az az adat, hogy Dél-Németország- ban, Nürnbergben 1564-ben mint diák megfordult, akkor valószínű, hogy az apai házban a nagy reformátortól, Bor nemissza Pétertől kapott klasszikus ne velés után Hans Sachs városában az ott gyökeres polgári költészettel, amely egy aktusban népies és mesterkélt volt, meg ismerkedett. Költői pályájának kezdetén, fennma radt ifjúkori alkotásain érezhetők azok a humanista hagyományok, melyek a XVI. század uralkodó rétegeinek neve lésében gyökereztek és ízlésüknek meg feleltek. Balassi olvasói számára Vénusz, Cu- pidó, Páris, Éneász emlegetéséhez nem
