Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 2. szám - Lőrincz Gyula: A magyar burzsoanacionalizmus némely jelenségéhez Csehszlovákiában
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására a volt Osztrák-Magyar Monarchia nemzetei, de elsősorban a munkásosztály mozgolódni kezdett, hogy egyenjogúságát, szabadságát kiharcolja, hogy megdöntse az elnyomó burzsoa rendszert. A Nagy Októ beri Szocialista Forradalom hatására 1918- ban lerázva az osztrák jármot, megalakult a Csehszlovák Köztársaság. 1919-ben kitört a magyar forradalom, megalakult a Magyar Tanácsköztársaság. A magyar, a szlovák, a cseh munkásosztály fiai keresték a kap csolatot, meg is találták, s a'Magyar Ta nácsköztársaság visszhangra talá’t nálunk is, megalakult a Szlovák Tanácsköztársaság Eperjesen, de ahogy terebélyesedett a mun kásmozgalom nemzetközi kapcsolata, a bur zsoa körök gyors ellentámadásba menték át, hogy csírájában megfojtsák a fiatal, terebélyesedő tanácsköztársaságokat. A ma gyar és a cseh burzsoázia gyors kapcsolato kat épített ki, szaladt a nyugati imperia listák szolgálatára, hogy segítségükkel, ha kell fegyveresen is, megakadályozza a mun kásosztály hatalmának megerősödését, eset leges további terjeszkedését. A forradalmi megmozdulásokat elszigetelték, vérbefojtot- ták. Minden eszközzel, a nacionalizmus, a sovinizmus szításával igyekeztek éket verni nemzeteink, dolgozó népeink közé. Ennek ellenére számtalan bizonyítékunk van ar-. ról, hogy a véres fasiszta Horthy-rendszer elől hazánkba menekült magyar kommunis tákat Csehszlovákia Kommunista Pártja tá mogatta, “segítette, ha szükség volt rá, rej tegette. A magyarországi kommunisták pár tunk építésében segítségünkre voltak ugyan úgy, mint később a fasiszta Horthy-rend szer alatt a rm pártunk is hosszú éveken keresztül támogatta és segítette a magyar- országi földalatti mozgalmat, az illegális kommunista pártot. Mindez azt bizonyítja, hogy a munkásosztály s annak élcsapata, a kommunista párt, mindenkor a proletár nemzetköziség alapján állt s ellenségeink a munkásosztály szolidaritását, testvériségét, egységéi lényegében soha nem tudták meg bontani. Ahogy történelmi bizonyítékok állnak rendelkezésünkre az első Csehsz^vák Köz társaságból pártjaink, munkásosztályunk szo ros testvéri kapcsolatairól, ugyanúgy ren delkezésünkre á’l és szükséges lesz a jövő ben feltárni a reakció, a kapitalista elemek nemzetközi kapcsolatainak, szennyes akna munkáinak dokumentumait is- A magyar külügyminisztérium levéltárá ban például megta1 álhatók azok a nyugták, amelyekkel Tuka, az u. n. Szlovák Állam egyik vezető „politikusa” rendszeresen iga zolta a magyar burzsoáziától elfogadott szubvenciókat, amelyeket abból a célból kapott, hogy szítsa a szlovák nacionalizmust, az autonomista, szeparatista mozgalmat a szlovákok között a München előtti Cseh szlovák Köztársaságban. Nem beszélve azok ról a dokumentumokról, amelyek a magyar nacionalisták, Eszterházy, Janoss, s a többiek támogatásáról szólnak. Ha egyszer alka’munk lesz feltárni mindezeket a történelmi do kumentumokat mind az egyik, mind a má sik részről, nagy segítségünkre lesz a ma gyar burzsoanacionalizmus eTeni harcunk ban, mert egyrészt rámutat a munkásosztály testvéri kapcsolataira országaink határain keresztül, másrészt leleplezi a reakció ak namunkáját, a kapitalizmus érdekeit szol- gá’ó irredentizmust, sovinizmust a múltban. Ezekből a dokumentumokból kiderül áz, hogy milyen nagy mértékben támogatta a magyar reakció a szlovák nacionalistákat, a szlovák reakciót is és ezt még hozzátennénk Bacílek elvtársnak ahhoz a megjegyzéséhez, hogy: \ „A cseh és sz1ovák reakció által támoga tott magyar reakció, amely Szlovákia egyes részeinek Magyarországhoz való csatolását hirdette, hosszú évekig fejtette ki irreden- tista tevékenységét Szlovákia magyar laká sai körében. A megszállás ideje s a szlovák burzsoanaciona1 izmus garázdálkodása nem maradhatott hatás nélkül a magyar népre. Ezért fontos, hogy a párt harca a magyar burzsoanacionalizmus hatása ellen a magyar lakosság körében a párt mindennapi mun kájának elválaszthatatlan részét képezze Ďél-Szlovákia összes, járásaiban. Ugyanazok ban a nemzetiségileg vegyes lakosságú vá „Saját nemzetünk iránti szeretettől ve zérelve, betartva a marxizmus-leninizmus alapelveit, a nemzetiségi problémák meg oldásában nemcsak a cseh nemzet, hanem a magyar és ukrán nemzetiségű polgártár saink iránti helyes testvéri viszonyért is küzdünk”. Ilyen klasszikus fogalmazását adta Bacílek elvtárs a nemzetiségi problé máink megoldásáért folytatott küzdelemnek, nemzeteink és nemzetiségeink testvérisé géért folytatott harcunknak. Ezt a testvéri viszonyt semmi sem akadályozza jobban, mint egy ellenséges ideológia, a burzsoa ideo’ógia, a burzsoanacionalizmus, a sovi nizmus térhódítása.