Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 8-9. szám - Fónagy István és Soltész Katalin: A mozgalmi nyelvről / Szeressük, ápoljuk anyanyelvünket
radás“ értelmének azonosulásában az ellenkező folyamat játszódott le: több szó szolgál azonos fogalom kifejezésére. De ez sem gazdagítja a nyelvet, mert elmo sódtak a rokonértelmű szavak árnyalatai. A rokonértelmű szavak szerepe éppen az, hogy a megfelelő alkalomkor hasz nálva árnyaltan, gazdagon, pontosan fejezzük ki mondanivalónkat. MONDJUK MEG AZ ELVTÁRSAK „FELÉ“ A mozgalmi zsargonban rendkívüli népszerűségre tett-szert a felé szó. A köznyelvben és az irodalmi nyelvben hely- és időhatározói értelemben hasz náljuk. „Az erdő felé ment az imént.“ — „Felénk se nézel”. — „Gyere el este felé“, stb. A zsargonban ennél lényege sen tágabb értelmet kapott. Főként ré szeshatározói értelemben használják. A -nak, -nek rag helyére lép ilyen mon- datokban: „Egy dolgot szeretnék meg mondani L. elvtárs felé.“ — azaz „L. elvtársnak.“ „Olyan elvtársakat javasol tak a gyáregységi pártszervezet felé, akik példamutató, harcos kommunisták.” — A köznyelvben nem valaki felé, hanem valakinek teszünk javaslatot. „Javasla tunkat a Kerékpárgyár pártszervezete felé még a múlt héten felküldték.“ — Ha azt akarjuk, hogy javaslatunk való ban elérkezzék rendeltetési helyére, akkor nem valaki felé kell címezni, hanem valakinek. A posta aligha látná szívesen az ilyen bizonytalan címzést. Elég gyakran helyettesíti a -ra, -re határozóragot is. „Ez nemcsak a vezető ség felé áll, ez a többi elvtársak hibája is“ mondta egy bölcsészhallgató pári- napi felszólalásában. Gyakran halljuk, hogy valamilyen esemény „súlyos ököl- csapás az imperialisták felé“. Alkalmanként a legkülönbözőbb ragok és névutók helyett találkozunk a felé vel. „Nagy fellendülés mutatkozik ezen a ponton a szakszervezetek munkája felé” — valószínűleg ahelyett, hogy „a szakszervezet munkájában.“ „L. elvtárs közölje az igazgatóság felé“ — mondotta valaki ahelyett, hogy „az ‘ igazgatóság gal“. „Érdeklődött-e már G. A. felé, hogy szokott-e olvasni a vonaton?” — ahe lyett, hogy „Érdeklődött-e már G. A.- nál“. „A pártonkívüli elvtársak felé is népszerűsíteni kell az állam ilyen in tézkedéseit“ — ahelyett, hogy „a pár tonkívüli elvtársak között“. „Kényszert gyakorolnak az emberek felé”, ahelyett, hogy „az emberekkel szemben“. Ebben az esetben is az történt, hogy a felé névutó kiszorít egy csomó más nyelvi eszközt, a -nak, -nek, a -ra, -re ragokat és másokat, s ezzel gyakran határozatlanná, bizonytalanná teszi a mondanivalót. AKIK „KONKRÉTEN“ BESZÉLNEK A konkrét szó latin eredetű, a legtöbb európai nyelvben használatos. Az ab sztrakt, vagyis az elvont ellentéte. Kon krét minden közvetlenül érzékelhető, számos tulajdonságot magában foglaló tárgy, vagy jelenség. Konkrét minden egyes (ízlelhető, megehető) kockacukor, minden egyes (látható, tapintható) ház fal, vagy papírdarab. Ugyancsak konkrét egy egyszeri esemény vagy élmény. Sajátságos módon a konkrét szó a mozgal mi nyelvben egyre többet veszít kon krétságából, egyre kevésbbé megfogható már. Ha azt mondjuk: „A felajánlások legyenek konkrétek”, a szó világos, egy értelmű. Azt jelenti, hogy pontosan meghatározott feladatot kell magunk elé tűzni, hogy ne olyasmit ajánljunk fel, ami megfoghatatlan, ellenőrizhetetlen, amiről magunk sem igen tudjuk, mit jelent majd a napi munkában. Ha egy cikkben azonban többek között azt olvassuk, hogy „konkrétebbé váiik a verseny”, már nem egész világos, hogy mit értünk rajta. Ha előttünk áll a szó eredeti jelentése, akkor gondolatban ki egészítjük a mondatot talán ilyenformán: a versenypontok gondos kidolgozásával sikerült szilárd alapokra fektetni, átte kinthetővé, ellenőrizhetővé tenni a ver senyt. De vájjon így értelmezi-e a mon datot minden olvasó?-Világosan látta-e a szó körvonalait a cikkíró? Vagy csak odavetette, mert úgy emlékezett, hogy nagyjából hasonló esetekben szokták mások is használni? A szó jelentésének elhalványulására mutatnak ilyen mondatok is: „Nem tér ki a konkrét hiányosságokra“. Mindenki számára érthető és egyúttal világosabb lett volna, ha a cikkíró „egyes hiányos ságokról“ ír. „Egy-egy konkrét filmmel kapcsolatban fokozni kell a kulturális érdeklődést“ — mondotta egy tisztviselő, Minden egyes film „konkrét”; ha a be szélő ezt külön megemlíti, nyilvánvalóan jobban ki akarja emelni a dolog kon krétságát, még inkább szembe akarja állítani azzal, ami nem konkrét, ami csak általánosságban mozog, ami absztrakt. Csakhogy éppen ellenkező hatást ért el. Minél gyakrabban használja a konkrét szót, annál inkább elhomályosul a kon krét szó eredeti értelme, annál inkább veszít „konkrétságából“.
