Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 1. szám - Jankovich Imre: Szovjet építészet
Irta. Jankovtch Imre A Nagy Honvédő Háború az egész szov jet nép óriási erőfeszítését és az ország minden erejének a front szo'gálatába va ló állítását követelte meg. Sztálin e’vtárs szavai szerint ez volt a legborzalmasabb és legnehezebb tóború, ámelyet a történe’em során az orosz nép átélt, hiszen Hitler hor. dái oly nagy területet rohantak le, amelynek lakossága 88 millió ember. Az építkezés azonban ebben az időben sem szünetelt. Részben maga a háború követelte meg a fokozott építőtevékenységet, részben pedig a győzelembe és a szebb jövőbe vetett ren díthetetlen hit adott erőt hozzá. Hirtelen tömegesen kel ett áthelyezni a háború által fenyegetett területekről keletre a legfonto sabb üzemeket és ezek számára hihetetlen rövid idő alatt ke lett felépíteni az új épü'eteket. Egész városok keletkeztek így, gyárakkal, lakótelepekkel, kórházakkal, is kolákká’- Ezeknél az építkezéseknél a gyor saság mellett elsősorban a gazdaságosság el vét,—a helyi építőanyagok kihaszná ását kellett szem előtt tartani, hiszen a hadiszál- lítalányokká’ tú’ terhelt vasútvonalakon a tég a, fa cement és egyéb építőanyagok szállítását a minimálisra ke'lett csökkenteni. Ezek mellett a követelmények mel’ett azonban a szovjet építészek nem feledkeztek meg az esztétikai szempontokról sem és o’y építészeti egységeket igyekeztek a köt ni, hogy azok a dolgfezók környezetét a megnehezedett életkorú’menyek ellenére is kényelmessé tegyék, kitartásukat, lelkesú- lésüket még inkább növeljék. Ilyen hábo rús település létesü’t például Gurjev-ban, melynek tervezőit, Arefjevet, Vasztijevszkijt és Romanovszkijt az e’ért magas művészi nívóért Sztálin-díjjal tüntették ki. Mun kájuk közben alaposan áttanulmányozták Közép-Ázsia legjobb építészeti tradícióit, melyek alapján olyan épület-típusokat dol goztak ki, amelyek kitűnően alkalmazkod tak a he’yi viszonyokhoz és a klímához. A legnagyobb háborús megerc$tetések idején azonban nem pihentek a kizárólag békés célokat szolgá’ló építkezések sem. 1943- és 44-ben például tovább bővült a moszkvai fö'dalatti vasút, újabb és újabb szakaszai nyíltak meg. Az igazi lázas építkezés azonban csak a háború befejezésével indult meg. Az el lenség a szovjet városok és fa vak százait pusztította el, közöttük 16 régi történelmi jelentőségű váróst is: Szevasztopől, Nóvgö- rod, Sápiotenszk. Ka’ínin, Velikije-Lukí, Brjanszk, Orel, Kurszk, Voronyezs, KosfctoV, Sztálingrád, Krasznodarszk, Murmanszk, Pszkov, Vjazma városokat- A pusztítás a legnagyobb általában a városok középpont jában volt, ahol a legjelentősebb épületek voltak elhelyezve iskolák, kórházak, szín házak, mozik, könyvtárak, áruházak és sok más jelentős épület- A parkok bpsszú évek során növesztett fáit kivágták, a víz-vil lany- és telefonberendezéseket, csatornázást, köz’ekedési vonalakat tönkretették. Felbe esülhetetlen az a kár. amely az építészeti műemlékeket érte. Ekkor pusztult el az európai jelentőségű Szpasza- Neredici temp lom Novgorodban, a szmolenszki Kreml védőfala, a Leningrád környéki Petrodvo- rec és Pavlovszk utolérhetetlen k’asszi- cista architektúrája. A szovjet nép azonban még a háború alatt hozzálátott az újjáépítés nagy mun kájához. Már 1943-ban megalakult a nép biztosok tanácsa mel’ett egy bizottság az építészeti ügyek intézésére, ame’ynek fe’a- datává vált, hogy az összes szovjet épí tészek munkáját irányítsa. A 16 régi orosz város újjáépítése nemzeti feladattá vált és az új városrendezési tervek kidolgozásában a legjobb szovjet építészek és tervezők vettek részt. Munkájukban az ökonómiai követelmények szemmel tartása mellett a legtökéletesebb és legkorszerűbb mego1 dá- sokat igyekeztek elérni. Rövidesen a mi nisztertanács e’é terjesztették jóváhagyás végett Sztálingrád, Szevasztopo’, Szmolenszk. Novgorod, Pszkov, Kalinin Rosztov, Novo- rasszijszk, Voronyezs, Kurszk, Orel, Mur manszk, Velikije-Luki és Brjanszk új vá rosrendezési tervét, ame’yben a tervezők számos új problémát oldottak meg és meg teremtették az előfeltételeket ahhoz, hogy az említett városroncsokból igazi, minden modem követelménynek megfelelő szocialis ta mintavárost teremtsenek. Az új tervek megtisztítják a városok magvát az iparvállalatoktól, raktáraktól, az egész várost átszövik parkokkal és így egészséges Lakótelepeket biztosítanak még a város központjában is, — amelynek, egyes esetekben túlzsúfolt lakosságát az optimá lis számra csökkentik. A középületeket, a tudományos, esztétikai és egészségügyi szempontok figye’embevételével megfe’ejo. Szmjil ipMsnt
