Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 7. szám - Szily Imre: Az 500 éves cseh üveg
cocs cseh ÜQcg Egész közei a prágai Várhoz építette fel Valdstein, a büszke cseh főúr, hatal mas, pazar fényűzéssel berendezett, szemkápráztató, fejedelmi székhelyre emlékeztető palotáját Gondolata — ti tokban — mindig a Vár felé szállt. Cseh király szeretett volna lenni, a győztes császári hadvezér. Pedig a Habsburgok — legalább is addig, amíg ez a szándéka ki nem tudódott, — nem viselkedtek vele szemben mostohán. A fehérhegyi csata után a megvert cseh rendek el kobozott vagyonából bőséges császári és királyi jutalomban részesült. Éppen ez a jutalom kápráztatta el, amikor új pa lotája felépítéséhez és berendezéséhez az akkori művelt világ leghíresebb külföldi művészeit hívta meg magához, önhitt ségére mi sem volt jellemzőbb, mint az, hogy a nagy fogadóterem boltozatára Mars antik isten képében Bacio Bianco híres olasz piktorral saját magát festette meg. Csak az üvegberendezést készítet ték hazai művészek, cseh mesterek, mert e téren világviszonylatban is a legjobbak voltak. A belső berendezés fontos részét képező művészi ivókészletek a Nový Bor melletti Falknovból való Hans Schürer keze munkáját dicsérik. Győzött a cseh üveg a Valdstein palotában évszázadok kal ezelőtt és a népi demokrácia jóvol tából régi fényében restaurált, ragyogó termekben ott tündököl újból a cseh üveg, hogy hirdesse, mikép jutott ötszáz, vagy még több év alatt mai sikerének tetőfokára. Az üveg átlátszóságánál és fényénél fogva különleges tulajdonságokkal ren delkező művészeti anyag, amivel e téren semmi más anyag sem veheti fel a ver senyt. Eredményekben gazdag a cseh üveg története és 500 év hazai termékei közül — a XV. század óta ismerik a cseh üveget az egész világon — a legszebbe ket, legértékesebbeket állították ki a Valdstein palota termeiben gondosan összeállított dokumentáris kiállításon. A kiállítás visszatükrözi magas életszínvo nalunkat is. A cseh üvegipar művészi termékei nélkül ma már el se tudjuk képzelni életünket. Már 1356-ban létesültek Csehország ban üveghuták De már jóval azelőtt is festettek ott üveget- Különösen a temp- Kmablakok festése nyújtott kiváló al kalmat abban az időben ahhoz, hogy a szakmabeli művészek érvényesülhesse nek. A művészet akkor még nem a né pért volt és így nyugodtan hivatkozha tunk Aeneas Silvius pápai követ, a ké sőbbi II. Pius pápa 1458-ban tett hiva tott nyilatkozatára, amelyben a legna gyobb elismerés hangján emlékezett meg a cseh üveg szakembereiről. Szebb és csodásabb színezésű templomablakokat sehol sem látott, pedig követi tisztségé ben egész Európát beutazta. Ennek a korszaknak legszebb fennmaradt emlékei a kolini Szent Bertalanról elnevezett és a Prága melletti silveneci templomban láthatók eredetiben. Prágában IV. Ká roly és IV. Vencel uralkodása idején több híres cseh üvegkészítő mester élt és a festők céhébe tartoztak, ügyessé gükre jellemző, hogy messze külföldről kaptak rendeléseket, pedig akkor még igen primitív eszközökkel dolgoztak. Az első hivatalos feljegyzés a cseh üveg előállításáról 1427-ből való. Később mindinkább tökéletesedett a termelés. A zöldeskés üveg megtisztult. Az üveg- kézműípar készítményei mind tetszető sebbek. Bevezették az üveg legkülönfé lébb módon való festését. Az volt a fon tos, amit az uralkodó osztályok megkí vántak. Az egész világon új üvegalap anyag szüksége merült fel. Olyan üveg re volt szükség, amely kibírja a ver senyt a ragyogó csillogású, de méreg drága angol ólomkristállyal: a cseh üveg olvasztók feltalálták a megfelelő cseh kristályüveget. Kísérletezések után ki derült, hogy több homokkal, aránylag kevés hamuzsírral lehet ezt a magas színvonalú kristályüveget szépen olvasz tani. A felfedezett cseh kristály tiszta ság, ragyogás, fény, csillogás, csiszolha- tóság és átlátszóság tekintetében vete kedett az angollal, jóllehet a drágább ólom hozzáadása nélkül állították elő. Az egész művelt világon ünnepelték ak kor a cseh üvegeseket és üvegiparunk azóta mestere a mélycsiszolatú, nehéz díszüvegek és vázák készítésének. Ak kor arattak győzelmet a cseh üvegesek legkomolyabb versenytársaik, a velencei mesterek felett. Különösen a XV. és a XVI. században lendültek erős fejlődésnek a cseh hu ták- Erdőségekben gazdag vidék köze lében létesültek, mert a fa nélkülözhe к
