Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 6. szám - Jakab István: Védjük anyanyelvünket az idegen hatásoktól / Szeressük, ápoljuk anyanyelvünket
Védjük anyanyelvűnket az idegen hatásoktól jak ezt a szót. Angol eredetű, — hozzánk az orosz nyelvből került át. Bármennyire is megvan benne a magánhangzóharmónia, mégis idegenül hangzik. Hogyne hangzana idegenül, hlisz nemrég használjuk, s a leg több olvasó azt sem tudja, hogy mit je lent. AM nem ismeri az i|par nyelvét, nem csoda, hogy nem tud miire gondol ni, ha diszpécserről, diszpécser-rendszer- ről, diszpécser-szolgálatról olvas, viszont fennáll az a veszély, (hogy a sajtó útján elterjed ez a szó. Ez pedig nem lenne indokolt, mert erre a fogalomra találunk megfelelő magyar kifejezést ás. Mindenki számára érthetőbb és anyanyelvűnk vé delme szempontjából is ajánlatosabb lenne, ha helyette a „munkairányító" magyar szót használnánk. Ha e sajtó törölné a nyelvéből a „diszpécser“ szót és e magyar szóval cserélné fel, meg akadályozhatnánk e felesleges idegen szó továbbterjedését és fokozatosan még az ipar nyelvéből is kiszoríthatnánk. „Minőségi“ Ezt a melléknevet az utóbbi időben nagyon gyakran 'használják új értelem ben. Sokszor olvasunk, és hallunk minő ségi áruról, minőségi termékről jóminő ségű áru vagy termék helyett Ezt a je lentését a szó a latin kvalitás (qualitás) hatására kapta- A ,,'kvalitás“ szó csak minőséget jelent ugyan, de ha a kvalita tív áruról beszélünk, vagyis olyan árú ról, melynek .kvalitása“ van, akkor jó minőségű árura gondolunk. A „kvalita tív“ melléknevet ennek hatására szolgai módon ,,minőségi“-re fordítjuk le akkor is, ha az „jóminőségű“ értelemben fordul elő. A csehszlovákiai (magyar sajtó nyelvé be legtöbbször közvetlenül a szlovák .kvalitny“ és „akostnjr“ melléknevek fordításaként kerül ez a szó. Ugyanis e mellékneveknek a szlovák nyelvben is megvan a „jóminőségű“ jelentésük. Nemcsak konkrét, hanem cselekvést je lentő elvont főnevek jeüzőjefcórat is használ ják a „minőségi'“ melléknevet. Minőségi munkáról beszélnek, ha valaki jó mun kát végez. A munkának van ugyan mi nősége, mégsem szoktunk még jóminő ségű munkáról sem beszélni — kivéve, ha a munka szó alatt a munkafolyamat eredményét: a munkaidarabot értjük (pl- jóminőségű munkát ad b a kezéből) — így a minőségi munka helyett is meg elégedhetünk a jó munkával. A minősé gi murtka hatására aztán egész torz ki fejezések jönnek létre Az üzletekben a jó kiszolgálás helyett minőségi kiszolgá lásra, a labdarúgók minőségi játékra tö rekednek stb- A „minőségi“ melléknév — a szó ere deti, és nem' a mai újabb jelentését néz ve — nem fejezi ki azt, hogy jó vagy rassz minőségű dolgokról beszélünk-e Éppen ezért, ha valaminek a jó minő ségét akarjuk kifejezni, sokkal érthetőbb és magyarosabb, ha „jóminőségűt“ írunk vagy mondunk a minőségi helyett. „Diszpécser“ Az ipar nyelvében s az iparral kap csolatban sajtónkban is gyakran használ Hosszú mássalhangzók röviden ejtése A csehszlovákiai magyarság nyelvét különösen a szlovák nyelv -részéről éri sok idegen hatás. Akik mindkét nyelven beszélnek, azok gyakran átviszik egyik nyelv jellegzetességeit, (kifejezésmódjait a másikba, és talán észre sem veszik, hogy az ottan milyen idegenül hangzik. Különösen a hosszú mássalhangzók ej tésénél figyelhetjük meg ezt a jelensé get. A szlovák nyelv nem kedveli a hosszú mássalhangzókat, s így egyesek a magyar szavaik hosszú mássalhangzóit is röviden ejtík: jobban helyett „joban“-t, kellett helyett ,ykelet"-et, menni helyett „meni“-t mondának stíb. Ez a jelenség szlovák anyanyelvűeknél talán nehezeb ben küszöbölhető ki. viszont magyar anyanyelvűék egy 'kis figyelemmel na gyon könnyen kiküszöbölhetik. „öreg — rési“ Szintén e két nyelvet beszélőknél for dul elő gyakran, hogy a régi helyett öre gest mondanak. A Szlovák nyelvben ugyan is a star^-á-é (öreg) melléknevet nem- ^zcvessük, ápcAj ukanyanyelvűnket
