Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 5. szám - Dénes György: Zengj, mint a messzi harangszó
A SZÓFIAI NEMZETI ARCHEOLÓGIÁI MŰZEUMBAN kiállítás nyílt, amelyen be mutatják a város központja átépítésénél fel tárt emlékeket. Az emlékeken kívül a kiál lítás bemutatja a jelenlegi városépítészeti terveket is. AZ OLASZ RENESZÁNSZ utolsó híres költője, Torquato Tasso életének túlnyoímó részét a ferrarai udvarnál töltötte. Ezért ezidén Ferrara lesz a Torquato Tasso ünnep ségek központja. A Gyémántpalotában be mutatják Goethe Torquato Tassoját. A BERLINI TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ez évben kiadja Immánuel Kant műveinek kritikus kiadását. A művek kiadását több mint 50 évig készítették elő. A FRANCIA KOMMUNISTA PÁRT üze mi szervezeteinek indítványára a munkások művészköröket létesítettek, amelyekben raj zolással, festéssel és modellezéssel foglal koznak. Szép eredményeket értek el a pá rizsi Renault-üzemben. Az üzemekben be mutatják az élenjáró haladó francia kép zőművészek műveit is. A CSEHSZLOVÁKIAI KÖNYVPIACRA kerül Július Fučík műveinek újabb kötete, amelyet az Állami Politikai Könyvkiadó adott ki. A kötet magában foglalja Fučík 1925—1934-ig írt cikkeit, összesen 112 írást. MC NAIR ILGENFRITZ amerikái úriem ber 1944-ben a legismertebb amerikai operá nak, a Metropolitannak beküldött két operát, amelyeket ő maga komponált. Az igazgató ság nem is válaszolt, mivel Ilgenfritz a szín ház egyik igen gazdag „törzsvendége“ volt és az operák minősíthetetlenül rosszak vol tak. Ilgenfritz 1953-ban meghalt, de vég rendeletében megírta, hogy a Metropolitan igazgatósága 150.000 dollárt kap, ha egyik operáját bemutatja. Az igazgatóság összeült és megállapította, hogy az egyik „mű“ meg felel a kívánalmaknak. A zeneirodalom leg nevesebb szerzőinek operái mellett tehát be mutatják Ilgenfritz fércművét is. A. STEIJN a „Becsületbíróság“ és más fil mek híres szovjet filmírója filmet készít az 1905-ös forradalomról. A NORVÉG SZÍNÉSZEK szakszervezeti szövetsége oslói évzáró gyűlésén tiszteletbeli tagjául választotta Charlie Chaplint. A nor vég színészek ezzel fejezik ki, hogy nem é. tenek egyet az amerikai politikusokkal, akik Chaplint kiüldözték az USA-ból. J. GABRILOVICS és M. Room szovjet film rendezők „Morrison és társai“ címmel film- szcénáriumot írtak, amelyben bemutatják egy egyszerű munkás és egy gyáros csa ládjának életét a kapitalista világban. KlNA FŐVÁROSÁBAN rendkívül sok tör ténelmi és művészi szempontból értékes épü letet és templomot javítanak az utóbbi idő ben, köztük a nyári palotában levő világ hírű „Ötezer Buddha“ nevezetű templomot. A templom javítási munkálatain 16.000 festő dolgozik és egyéb iparosok egész se rege. A NORVÉG ERIC NORDEMAR anyagot gyűjt új filmjéhez, amely Roald Amundsen sarkvidéki kutató, norvég nemzeti hős életé vel foglalkozik. ÁPRILIS 5-ÉN ÉS 6-ÁN Prágában megtar tották a Csehszlovák írók Szövetségének első országos konferenciáját. A konferencián resztvettek Borisz Polevoj, Sztyepan Scsi- pacsev és Olesz Honcsar szovjet írók, Na- zim Hikmet török költő, a nemzetközi bé kedíj laureátusa, Kalina Maiina, Anna Ka- menyeva és Georgi Karaszlavov bolgár írók. A PRÁGAI FŐPOSTA épületében kiállí tották a nemzetközi békedíj laureátusainak műveit. AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK BAN betiltották Arisztofánesz görög klasz- szikus 2400 évvel ezelőtt írt komédiájának játszását A McCarthy-féle cenzúra kommu nistának mondotta Arisztofáneszt, döntését azzal indokolva, hogy komédiájának egyes jelenetei ,.kommunista eszméket“ hirdetnek. AZ AMERIKAI REKLÁM „kulturális szín vonalát“ bizonyítja a „Boston Traveller“-ben közölt alábbi apróhirdetés: „Megállapítást nyert, hogy a börze emberek közül, akik