Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 5. szám - J. Hanzelka és M. Zikmund: Afrika álom és valóság II. rész. (ford. Frendt Pál)
áűm 9 y? * f eS /m/'U/y Irta; J, Manželka és M, Zi#mun4 Addisz-abebai autósdi. Mintha csak a motorizmus hatalmas föl lendülésére teremtették volna Abessziniát. A hatalmas távolságok, a hegyes vidék, a gyér települések sokkal nagyobb problémát jelentenek a vasútépítők, mint az útépítők számára. Az olaszok Abesszinia rövid meg szállása idején gyorsan átlátták a helyzetet és az országot stratégiailag biztosító ter veikben az úthálózat kiépítését szorgalmaz ták. Igazi motorizmusról persze ma nem igen beszélhetünk Abessziniában. Nincsenek meg az előfeltételei. Az utakat úgyszólván a föld nyelte el, mégpedig éppen a legfontosabb és legérzékenyebb szakaszokon, a magas hegy vidéken. Sokhelyütt már megint megszűnt minden forgalmi lehetőség. Az országnak nincsen autóipara és a fővároson kívül alig lehet szó autószolgálatról. A helyi lakosság nak csak igen kis töredéke vásárolhatná meg és tarthatná üzemben kocsiját. Csak a kül földi kereskedők és tanácsadók, meg szak emberek, a diplomaták és néhány magas rangú abesszin hivatalnak rendelkeznek autóval. Ha tehát közelebbről és józanul vizsgál juk meg az abesszin motorizmust, önkénte lenül a jó öreg Mucsa jut eszünkbe. A motorizmus csaknem teljesen Addisz Abebára korlátozódik. A néhány kilóméteres pompás aszfalton a vüág minden rendű és korú autóinak tarka serege nyüzsög. Az utolsó háború óta az általában tiszteskorú olasz kocsik jutottak túlsúlyba. Néhány új kocsit az Egyesült Államokból és Nagy Britanniából hoztak be. Ügy látszik, hogy Addisz Abebában min den kocsi idült akkumulátor-kórban szen ved. A hideg éjtszakákban sokáig tart a startolás, a megtett utak hossza meg rend- AFRIKA II- rész
