Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 4. szám - Kovács István: Amire a szocializmus építése kötelez / Szeressük, ápoljuk anyanyelvünket
A CSEMADOK KULTÚRPOLITIKAI FOLYÓIRATA 1954 ^Szeressük Ápoljuk Anyanyelvűnket Sokan nincsenek még napjainkban sem annak tudatában, milyen fontos szerepe van a nyelvnek az életben, a társadalom fejlő désében, anyagi és kultúrális színvonalunk emelkedésében. Ezért nem is törődnek vele és használják úgy, ahogy pillanatnyilag és önkényesen jónak gondolják. Igen sajnálatos, hogy ez a káros felfogás éppen a szocializ mus, a nagy változások, az emberek milliói nak felemelkedése korszakában és Sztálin elvtárs útmutató nyelvtudományi cikkei után is erősen érezteti hatását. Éppen itt az ideje, hogy a csehszlovákiai magyarság is fölszámolja magában ezt a haladásellenes és antimarxista nézetet, ezt a mairizmusízű közömbösséget, sőt hanyagságot a nyelv iránt, hogy szembenézzen a valósággal e té ren és tudatosítsa magában, mire kötelezi a szocalizmus építése az anyanyelv tekinte tében. A körülöttünk élő népek már évekkel ez előtt megkezdték e feladatok teljesítését és a belőle folyó kötelességek becsületes vállalását. A nyelvet úgy gondozzák, úgy értékesítik, ahogy azt az új világ, az új társadalom építésének egyik nélkülözhetet len tényezője, a legértékesebb nemzeti kin csek és hagyományok legbecsesebbje meg kívánja és megérdemli. A Szovjetunióban az anyanyelv ügye az iskolai nevelés, a köz művelődés sarkköve, az egész szovjet nép fejlődésének nemcsak elismert, hanem sehol eddig hozzáfoghatóan megbecsült kelléke. Különösen 1950. június 20-a óta, amikor a Pravda hasábjain megjelent Sztálin elvtárs első nyelvtudományi cikke, az anyanyelv gondozása, fejlesztése és megbecsülése a szó szoros érteimében a legszélesebb néptöme gek ügye. Az iskolákban igen nagy gondot fordítanak az anyanyelvi oktatásra. Oktatá sában az vezeti őket, hogy a tanulók annyi nyelvi ismeretet és készséget szerezzenek, hogy anyanyelvűket szóban és Írásban jól tudják használni, hogy megértsék, miként fejleszti a gondolkozást, meglássák társada lomformáló erejét, történeti szerepét és érezzék az emberi szó rendkívüli nagy ha tóerejét. Ma a Szovjetunió felé tekint a vi lág szeme, hogy lássa, hogyan kell a nyel vet szeretni és ápolni, milyen értékek őr zőjének kell azt tekinteni. Lengyelország ban is megértették az új idők szavát, a szo cializmus magas eszmei kultúrájának anya- nyelwel kapcsolatos követelményeit. Tanú- jdét adták ennek az új helyesírási szabály zat elkészítésével. Az újjászülető Magyaror szágon Sztálin tanításaiból kiindulva a párt kezdeményezésére az anyanyelv helyzete, ápolása ma közügy, az egész nép problémá ja. Az iskolák anyanyelvi oktatásában ál landóan fokozzák a követelményeket. Kiin dulópont ez a hazafias nevelésben. Legdrá gább nemzeti kincsüket látják benne. Az anyanyelvi isneretekben való jártasság a szellemi kultúra fokmérője. Az utóbbi évek ben Csehszlovákiában is felkarolták az anya- nyelv ügyét. Tudósok, gyakorlati szakembe rek és a nép közös munkájaként elkészítet ték az új helyesírási szabályzatot, amely a szocializmus építésével megnövekedett kul túrális igényeket nyelvi szempontból nagy részt kielégítette. Folyóiratokban, napilapok ban és előadásokon állandóan hangsúlyozzák, mennyire szükséges az új kultúrához az anyanyelv ismerete, megbecsülése és helyes használata. De miért is ilyen fontos és lényeges az anyanyelv kérdése a szocializmus idejében? mm április IV. évfolyam 4. szám Amire a szocializmus építése kötelez
