Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 7-8. szám - Kovács Endre: Kollár János
trta Kovács Endre (Budapest) Kollár János A szocia’izmust építő csehszlovák nép ezekben a napokban emlékezik meg Kol lár János születésének 160. évfordulójáról. Az újkori cseh költészet megalapítójának, s szlovák nemzet egyik legnagyobb fiának neve és munkássága a szocialista értékelés fényében új szerepet kap: erősítője lesz a cseh és a szlovák nép testvéri együttélé sének, a közös kulturális hagyomány ere iével tudatosítja a jelen feladatait. Alig van olyan cseh vagy szlovák költő, kinek munkássága meggyőzőbben bizonyítaná a két testvérnép múltjának szoros kapcsola tát., m>nt Kollár pályafutása. Kollárt két nemzet, két irodalom is a magáénak vallja. Szeretettel és tisztelettel ejtik ki nevét a szlovákok tehát az a nemzet, amelynek fia volt. Safárík mellett Kollár egyike az újkor legkiválóbb szlovák kultúrférfiainak s a szlovák nép jogos büsz keséggel tekint e nagy fiára. A csehek benne tisztelik az újkori cseh költészet megalapítóját. A cseh nyelvnek csodálatra méltó mestere volt. Kollár abban a korban, amidőn a cseh népnek a Fehérhegyi csata után, a 17. és 18. században bekövetkezett szörnyű Habsburg-el nyoma tása következté ben úgy látszott, hogy a cseh nyelv elvesz tette minden képességét arra, hogy vele és általa magasabb eszméket igazi költői műveket lehessen kifejezni. Kollár volt az. aki az elhanyagolt cseh költői nyelvet —- a hasonló törekvésű kortársak között — a legnagyobb sikerrel emelte fel régi magas ságába s ezzel megalapítójává lett a modem cseh költészetnek. Népszerűsége nemcsak a maga korában volt páratlanul nagy, egy évszázadon át a legtöbbet olvasott, a leg több gondolatot ébresztő cseh költők közé tartozott. Népszerűségére jellemző, hogy nem volt és ma sincs olyan cseh ifjú vagy fel nőtt, aki ne tudna néhány Kollár verset — de legalább a Dicsőség leányának híres Előhangját — emlékezetből. Joggal mondja Zdenek Nejedly, hogy a cseh és a szlovák nép úgy fordul Kollárhoz, mint „a még ma is eleven gondolatok, törekvések, remé nyek és meggyőződések forrásához.” Kollár népszerűsége azonban az elmúlt évszázadban messze túlszárnyalta szűkebb hazája körét. Az újkor egyik legelső öntu datos szláv kultúrférfia ő. Tanítója volt valamennyi szláv nemzetnek; szerepe a nemzeti öntudatra ébredő szláv népek esz mei összefogása terén kiemelkedő, sőt mond hatjuk: egyedülálló szerep volt. A szlávok mellett — a szlovák és a cseh nép kultúrája iránti tisztelettől vezet tetve —- a magyar nemzet is teljes elisme- réssel adózik Kollár emlékének. A magyar csehszlovák kulturális egyezmény aláírása kor Révai elvtárs mutatott rá arra, hogy „Kollár János a szlovák nép nagy fia. a szlovák kultúra egyik legnagyobb alakja, annak ellenére, hogy voltak tévedései élete munkája során, hogy a magyar nép 1848-as szabadságharcát nem egészen helyesen ítél te meg. Kollár János e tévedések ellenére a csehszlovák nemzeti kultúra egyik leg nagyobb alakja, megérdemli legteljesebb tiszteletünket.” Az új cseh és szlovák marxista iroda lomtörténetírás a múlt tévedéseitől és ha misításaitól megtisztítva állítja a világ sze me elé Kollár haladó értékeit. Megmutat ja, hogy ez a nagy költő életének egy je lentős szakaszában ott állott a cseh és a szlovák nemzetnek a feudális rendszerrel szemben vívott harca mellett s műveivel támogatta ezt a küzdelmet. A történetíró nak rá kell mutatnia arra hogy Kollár a maga népének nemcsak költői kifejezője volt, nemcsak jó hazafi, hanem igazi poli tikai ébresztő és harcos is egyszemélyben. Munkáival hozzájárult ahhoz, hogy a felvi lágosodás korában kialakuljon a feudaliz mussal harcoló cseh és szlovák burzsoázia nemzeti öntudata. Széles körben erősítette azt a felismerést, hogy a csehek és szlová kok beletartoznak a szláv népek nagy csa ládjába, Kollár, irodalmi munkásságával, a szlovák népdalok gyűjtésével és kiadásával a szlovák irodalmi nyelv megteremtésének előmunkálatait végezte el s ezzel mintegy szellemi apja lett a múlt század 40-es évei 440
