Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 1. szám - A párt politikai és szervezeti munkája és a párt új alapszabályzatának tervezete. Klement Gottwald elvtárs beszámolója Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciáján
hogy ami az idei évet illeti, pontosan megállapítottuk az eddigi tizenegy hónap gazdasági eredményeit. Az év utolsó hónapját illetően becslésekre szorulunk, úgy hogy az egész évi tényleges eredmények valamivel na gyobbak, vagy valamivel kisebbek lesznek. Ennek azonban nem lesz lé nyeges befolyása négyéves gazdasági fejlődésünk egész képére. Ismeretes, hogy az áruló összesküvők talán a legtöbb kárt a népgazda ság szakaszán okozták. Ennek ellenére nem sikerült feltartóztatniok népgazdaságunk fejlődését. Ezt számok és tények bizonyítják. Az ötéves terv négy éve során (1949—1952) egész iparunk bruttóterme lése 82%-al emelkedett és a háború előtti 1937-ik év színvonalához képest majdnem megduplázódott. (197%.) Az ötéves terv első négy évében a nehézipari minisztériumok bruttó termelése 108%-al, a könnyűipari minisztériumok termelése 50%-al, az élelmiszeripari minisztériumé pedig 89%-al emelkedett. Az utolsó négy év alatt termelésünk évente átlag 16%-al emelkedett. Szlovákia ipari termelésének fejlődése külön fejezet. Szlovákia bruttó ipari termelése az idén négy és egynegyedszeresen múlja felül a háború előtti termelést és kétszeresen az ötéves terv elején elért termelési szín vonalat. Az idén néhány termékben elérjük vagy túlllépjük azokat a fel adatokat, amelyeket az eredeti ötéves terv az ötödik tervév végére tűzött ki. Ezek például a barnaszén, villanyáram, nyersaeél, vasérc, nátronlúg, műselyemfonál, lenvászon, műzsír. Ezzel szemben — és ez a legfőbb és legfontosabb körülmény — majdnem egyetlen alapvető nyersanyagban sem teljesítjük a felemelt ötéves terv kitűzte feladatokat. Tény azonban, hogy iparunk bruttótermelése az idén 97%-al múlja felül a háború előtti 1937-ik év bruttó ipari termelését, anak ellenére, hogy lakosságunk száma csökkent. Mi okozza tehát a nehézségeket, ame lyekkel ezen a téren találkozunk ? Néhány ilyen ok van. Elsősorban az, hogy nálunk gyorsabban növekszik a szükséglet, mint a termelés. Ez vonatkozik mind az ipar, mind a lakosság szükségleteire. A München előtti köztársaság idején az ipar lassan fejlődött, időszakos válságok rázkódtatták meg, vagy pangott. A népi demokratikus Cseh szlovákiában az ipar állandóan fejlődik. Például: az évi kőszéntermelés 24 év alatt (1913—1937-ig) kb. 2,400.000 tonnával emelkedett. A népi demokratikus Csehszlovákiában 4 év alatt (1949—1952) emeltük ugyan annyival a kőszéntermelést. Az évi barnaszéntermelés 1913 és 1937 között kb. 5 millió tonnával csökkent. Mi viszont négy év alatt (1949—1952) 9 millió tonnával növeltük a baraaszéntermelést. 1937-ben négy milliárd kilowattóra villanyáramot termeltek, az idén több mint 11 milliárd kilo wattórát termelünk. A nyersacéltermelés 1937-ben 2,3 millió tonna volt, az idén töb mint 3.7 millió tonnára rúg. Ezeket az összehasonlításokat még tovább is folytathatnánk. Ennek ellenére, üzemanyag-, energetikai és kohászati alapunk nem képes teljesen kielégíteni sem egész iparunk egyre növekvő szükségleteit, sem pedig lakosságunk egyre fokozódó igé nyeit. Közismert tény, hogy városi és falusi lakosságunk vásárló ereje lénye gesen megnövekedett. A München előtti köztársaságban a gazdasági vál ság idején a munkanélküliek száma meghaladta a 900.000-t és többszáz ezer volt a részben foglalkoztatottak száma. Ez az egész munkásosztály életszínvonalának rohamos süllyedésére vezett. Talán nem akadt csa lád, amelynek ne kellett volna gondoskodnia egyik vagy másik munkanél küli, illetve részben foglalkoztatott tagjáról. Nálunk más a helyzet. Nin csenek munkanélküliek és részben foglalkoztatottak. Aki dolgozni akar és dolgozni tud, könnyen talál munkát és keresetet, a munkaképteleneknek
