Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 2. szám - Milan Lajcsiak: A béke, a szabadság és a népek biztonsága érdekében
A béke, a szabadság és a népek biztonsága érdekében írta Milan Lajcsiak Annak a becsületes embernek, aki a decemberi napokban belépett a bécsi Kon- zerthaus épületébe, ahol az emberi lel ket nagy érzésekkel eltöltő annyi dicső szim'ónla és szerzemény hangzott él, meg- kellett értenie azt a felelősségteljes történelmi feladatot, amelyet a Népek Békekongresszusa küldötteinek kellett tel jesíteniük a béke nevében, a népek sza bad élete nevében, jövőjük nevében, a kultúra és az alkotó munka nevében. A különféle világrészekből jövő embe rek között sok meg nem értés akadhat. A világ egyik felén még a csalás és ámí tás sötétsége uralkodik. A virradat azon ban elkerülhetetlenül bekövetkezik. Az igaziság hatalmas fénye világítja meg, amely fényt a nép elszánt harcosai hor- díozzák. A kongresszuson különböző világnézete ket és politikai nézeteket valló emberek, küldöttek és megfigyelők jöttek össze. Diplomaták, államférfiak, tudósok, mű vészek és írók, munkások, parasztok és háztartásokat vezető gazdiasszonyok lép tek itt fel. Nemcsak a szabadságért ví vott harcok és háborúk hősei jöttek itt össze, összejöttek itt a gyarmati és táma dó hadseregek katonái is. Nem véletlen, hogy a kongresszus egyhangúlag elfogadta a békeegyezmé nyért az öt nagyhatalomhoz intézett fel hívást és a népekhez intézett kiáltványt. A béke utáni vágy, amely sokkal hatal masabb, mint bármilyen ellentétes véle mények hatása, lehetőséget nyújt az el lentétek áthidalására és megegyezésre. A kongresszusi vita semmiképpen sem volt korlátozva. 1800 küldött és megfi gyelő közül több mint 200 szónok szólalt fel, kifejezve egyrészt a küldöttség véle ményét, másrészt a különféle csoportok véleményét, vagy saját egyéni véleményü ket. A kapitalista országok küldöttei ezért még a kongresszus napjaiban élesen el itélték azokat a hazuságokat és csaláso kat, amelyekkel a burzsoa sajtó a kon gresszus jelentőségét igyekezett lebecsül ni. A legközönségesebb hazugság az a vád volt, hogy a kongresszust a kommunisták rendezték, ami érthetöáeg a nemkommu nista küldöttek nagy ellenállásába ütkö zött. Hisz a küldöttségekben (Nagy-Bri tanniából 157, Francaiországbói 176, Olaszországból 108 küldött) s a többi ke- vésbbé számos küldöttségekben a nem- kommunisták alkották ezek lényeges ré szét, A kongresszuson képviselve volt a la kosság minden rétege a világ majdnem minden országából. Mindegyikük saját akarata és meggyőződése szerint fejezte ki véleményét. Az emelvényről például be szédet intézett a kongresszushoz dr. Szaj- fudin Kicslev, Bandit Nehru pártjának tagja, Terranova képviselő, az olasz ke resztény demokrata párt tagja, dr. Wirth, volt birodalmi kancellár, Jean-Paul Sar- tre iró, a különféle egyházak, nemcsak a keresztény, hanem a mohamedán val lási szervezetek és a Távol-Kelet egy házainak tagjai, szakszervezeti dolgozók, akiknek szervezetei nincsenek benn a Szakszervezeti Világszövetségben. A kongresszus azt mutatja, hogy a legkülönbözőbb társadalmi mozgalmak erői egyesithetök egy cél érdekében, el távolítható a háború veszedelme, enyhít- hetők a kormányok közti viszályok, biz tosítható a népek szabadsága és bizton sága. A kongresszusra nagy hatással volt az előtte megtartott két konferencia, — a német kérdésnek békés úton való meg oldásáról szóló berlini és a világszerte dúló háborúikról tartott .pekingi konferen cia. E két konferencia több vitás kérdést oldott meg a kongresszus előtt és jelen tősen hozzájárult a kongresszus sikeré hez. A kongresszust a Béke Világtanács kez deményezésére hívták össze, hogy a né pek tudomást szerezzenek az imperialisták támadó terveiről szóló igazságról, azért, hogy a békemozgalom még szilárdabb háborúé’lenes erőddé váljon, hogy meg hallgassa azon népek hangját, amelyek nek ,,a szabadság és a demokrácia“ ame rikai fogalmai szerint nincs lehetőségük fellépni az Egyesült Nemzetek Szerveze tében. A burzsoa országokban időről-időre ki adott hivatalos jelentések a terror és éh ség kormányai által szervezett hallatlan fegyverkezésről, az USA-nak a világura lom kivívására, a hitleri fasizmus dicste len véget ért kísérletének megismétlé sére irányuló igyekezetéről tanúskodnak. A fegyverkezéssel és a kommunista elle nes propagandával arányban növekszik a viszály, a háború veszedelme a világon. A támadók és a gyarmatosítók által Ko reában, Vietnamban és Malájföldön foly tatott háborúk a vüágbéke közvetlen ve szélyeztetését jelentik. Már Marx Károly rámutatott a "„Tő ké“-ben arra, hogy a kapitalista rendszer a nyereség utáni hajszában semmi előtt sem torpan meg: „Biztosítsátok a töke tíz százalékát és minden szolgálatra kész lesz. Húsz száza léknál igen elevenné válik, ötven száza léknál határozottan kész nyaktörésre, száz százaléknál minden emberi törvényt letipor. Háromszáz százaléknál nincs olyan gaztett, amelyet ne kockáztatna meg, még ha akasztőfa fenyegeti is.“ «
