Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 12. szám - Aradi Nóra: Magyar képzőművészeti kiállítás Bratislavában
Iványi-Grünvald Béla: Itatás Igen komolyan értékeljük a reformkor művészeti eredmé nyeit, amelyek azt mutatják, hogyan alkalmazkodott a ki alakuló nemzeti művészet az új társadalmi osztály, a pol gárság első szükségleteihez, ho gyan lett az akkori festészet főtémája szükségszerűen az arckép és kisebb mértékben az életkép. A magyar festők a ha ladó társadalmi megmozdulások kal szoros kapcsolatban álltak, így jutottak el a szabadságharc után odáig, hogy már igen ma gas színvonalon, nagyigény ü festői fáladatoHnak megfelel ve, a nemzeti ellenállás első harcosaivá váltak. A Bach-kor- szakbeli történeti festészet nem csak azért értékes, mert mű- vészetileg addig soha nem lá tott eredményt ért el, hanem azért is, mert a festők megta lálták a módját annak, hogy a haladó történeti hagyományok kutatásával és ábrázolásával megszólaltassák mindazt, amit a cenzúra elhallgattatott. A kiegyezés után, amikor a hivatalos kultúrpolitika min dent megtett, hogy dicsőséges történeti jelenetekkel anekdóti- kus életképekkel elterelje a figyelmet a jelen sivárságáról, kibontakozott a magyar kri tikai realizmus legnagyobb mű vészének, a legnagyobb magyar festőnek a munkássága, Mun kácsy Mihályé s az ő hagyo mányából táplálkozva született meg a századvég számos alko tása, amelyek a munkásmoz galmat, a falusi osztályharcot ábrázolták, a millenáris ünnep ségek ragyogásától eltelt ural kodóosztály hivatalos ' művé szetével szemben. Ekkor emelkedett a népi életképfestészet és a hazai táj képfestészet részbeni kialakító ja, a szolnoki művésztelep is a kritikai realista alkotások ma gasságába. Ekkor kezdték meg érteni és becsülni a modem festészet egyik legnagyobb út törőjének, Szinyei Merse Pál nak a műveit, akkor, a mille- neum évében, alakult meg Szi nyei hagyományát folytatva, a nagybányai művészcsoport, amely Munkácsy művészete után mai művészeink számára is a legértékesebb örökséget je lenti. A magyar művészet rövid, de ragyogó korszaka volt az 1919-i Tanácsköztársaság né hány hónapja, amikor a mű vészek az agitátorok első so rába léptek és alkotásaikkal segítették a munkáshatalmat A Tanácsköztársaság hagyománya és élményei adtak erőt legjobb művészeinknek, hogy a Hort- hy-fasizmus idején ne kerül jenek a hivatalt« igények be folyása alá. Természetesen, azok a szocialista vagy polgári de mokratikus művészek is, akik szembenálltak a fasizmussal, külön utakon jártak. A nép ügyéért harcoló egységes tá borrá csak a felszabadulás után szerveződhettek s ma már mondhatjuk, hogy a különböző utakról elindult, különböző nemzedékekhez tartozó művé szek nagy száma küzd azért, hogy utat törjenek Magyaror szágon a szocialista realista képzőművészet felé. A mai művészet területén problémáink hasonlóak az it teni problémákhoz. A mód, ahogyan az új művészet meg teremtéséért harcolunk, sem le het más: haladó művészeti ha gyományaink sokoldalú isme rete, a dolgozó nép munkájának és megváltozott életének sze- retete s a harcunk eredmé nyességébe vetett rendíthetet len hit és bizalom: ARADI NÓRA, (Budapest.) Pór Bertalan Önarckép
