Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 12. szám - Kan Csszo: Tízezer évig éljen Mao Ce-tung! (ford. Turi Iván)
— Nem, nem a Sárkány szemét találták meg, hanem... vizet, egész egyszerű, közön séges vizet. A parasztok vidáman mosolyogva tapsol ták az öreget. Az öreg tágra nyitotta sze mét, kezét kitárva hangosan mondotta: — Ti nem tudjátok, mekkora volt akkor az emberek öröme. A világ újjászületett. Az emberek arca örömtől ragyogott, mint meg annyi csillag. Elvezették a vizet a földek re, ahol nemsokára új termés nőtt, az em berek kitartó munkájának gyümölcse. A va rosztok már régen elfelejtették a Sárkány szemét. Hát nem kitalált dolgok ezek — az isten, a gonosz császár, a Sárkány? Az em berek a magük munkájával szerezték meg a vizet a föld alól és megmentették életü ket. Ha az ember dolgozik, akkor semmi nehézség nem félemlítheti meg őt és semmi nélkülözés nem töri le. — És attól az időtől kezdve vannak a földön kutak. így fejezte be meséjét az öreg. Valaki megkérdezte tőle: — És mikor volt ez öregapám? — Mikor? Van már több, mint ezer éve. — És ki volt az a magas ember? — Ki? — Az öreg kinyitotta szemeit és szépen mosolyogva sim.ogatta ősz szakállát, majd azt mondotta: — Mao elnök, a mi Mao Ce-tungunk. von. — Ugyan mit beszélsz öreg? — tiltakozott az egyik fiatal. — Hisz az több mint ezer éve volt! A többiek felszedelőzködtek a földről és vidáman mosolyogtak az öregre. Ugyanaz a fiatal megjegyezte: „Az öreg szeret kitalálni dolgokat!“ Az öreg haragos lett. — Üljetek le mind! Nem kitalálás ez. Ti úgy tudjátok, hogy Mao Ce-tung negyven- ötven éve él! Én meg azt mondom: A mi Maonk sokezer éve él és sokezer évig fog élni. Azelőtt is és most is, amikor a nép bajba kerül, jön Mao és a néppel együtt gondolkodik. Hisz ti is gyakran hangoztat játok: „Tízezer évig éljen Mao-Ce-tuna; Az öreg becsukta szemét és elhallgatott. Néhány ember hozzám fordult: — Mit gondol, igazat mondott az öreg? — A tiszta igazat — feleltem. A parasztok mosolyogtak és lapátjukat fogva elindultak, hogy folytassák munkáju kat. Közben mondogatták: „Ért a meséléshez az öreg!“ És az öreg szemeit becsukva hangtalanul nevetett, úgy, hogy hosszú ősz szakálla re megett. Oroszából fordította: Túri Iván. Mai Kan: Aratás (fametszet)
