Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 10-11. szám - Szántó László: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulója
Szovjetunió a mi példaképünk. Rend szeresen tanulmányozni kell a szov jet agronómia alapelveit, tanulni be lőlük, átvizsgálni őket, hogy valóban képesek legyünk ennek alapvető irányvonalai alapján dolgozni. Gon dos vizsgálat és tanulmány tárgyá vá kell tennünk, hogyan lehet eze ket a tapasztalatokat és módszere ket a mi feltételeink és körülmé nyeink között alkalmazni, hogyan lehet a mi viszonyaink közt felhasz nálni.“ Az Októberi Forradalom nem volt csak politikai és gazdasági forrada lom, hanem azonkívül kultúrforra- dalUom is. Mit jelent ez? Azt, hogy az Októberi Forrada lomban a marxi-lenini elmélet a munkásságot győzelemre vezette . s a marxi-ilenini világnézetet és ideo lógiát uralkodó ideológiává tette. S valamint, a politikában és a nemzet gazdaságban a szocializmus győzel mét a burzsoa osztály és bérencei, a szociáldemokraták elleni osztály- harciban kellett a pártnak kiharcol ni, úgy az ideológia terén is az Ok tóberi Forradalom a marxizmus-ie- ninizmus ideológiájának, világnézeté nek és kultúrájának a győzelme a burzsoa és szociáldemokrata ideoló gia és kultúra felett. J. V. Sztálin már a 10. évforduló alkalmával meg állapította, hogy az „Októberi For radalom a marxizmus győzelmét je lenti a reformizmus felett, a leniniz mus győzelmét a szociáldemokratiz- mus felett.“ Mi a szociáldemokratizmus lénye ge? Az, hogy a szociáldemokraták a munkásság pártjának adják ki ma gukat, a valóságban azonban a bur zsoázia ügynökei a munkásmozga lomban, a kapitalisták osztályának munkásmegbízottai. Lenin és Sztá lin már évtizedekkel ezelőtt leleplez ték, hogy a szociáldemokrácia a ka pitalizmust nyíltan védelmezi a világ első proletárállamával szemben, le vonták a következtetést, hogy nem lehet a kapitalizmussal végezni, ha nem végzünk a szociáldemokratiz- muissal a munkásmozgalomban. A szociáldemokratizmus a saját bur zsoáziával való politikai, gazdasági és kulturális együttműködést jelen tette kezdetben. Az osztályharc ki élesedésével a saját burzsoáziával való együttműködést kiterjesztették a mai szociáldemokraták a világura lomra törő amerikai monopolkapita listákkal való együttműködésre. A szociáldemokraták áruló gya korlatának természetesen megvan nak a maga okai. A fő okok egyike az, hogy a szociáldemokraták élet módjukban és gondolkodásukban, meg érzéseikben elkispolgáriasodtak. Ennek, no meg annak a következté ben, hogy soha meg nem értették a marxizmust, a felismerhetetlenségig kiforgatták és meghamisították. Ha a marxizmus-leninizmus azt ta nítja, hogy a gyakorlat és az elmé let egysége a munkáspárt politiká jának a legfőbb tétele, a szociálde mokraták kezében és fejében ez a tétel az elmélet és gyakorlat kibé kíthetetlen ellentétévé torzult. ígér getés, hazudozás, félrevezetés, frázi- sos hivatkozás Marxra és Engelsre és egyes kijelentéseik idézgetése — ez volt az ő „marxizmusuk“. Ha a marxizmus-leninizmus azt tanítja, hogy „forradalmi elmélet nélkül nem iehet forradalmi gyakor lat“, vagyis, hogy a munkásság megszabadulása a kapitalizmus rab ságából nem az ösztönös harc ered ménye, hanem a tudományos elmé lettel megvilágított forradalmi gya korlaté, akkor a marxizmus-leniniz mus ezen tétele az elmélet jelentősé gének lebecsülésévé és az „osztály- ösztön“ felmagasztalásává hamisul a szociáldemokratizmusban. Ha a marxizmus-leninizmus a munkásosztály döntő jelentőségét tanítja a forradalmi osztályharoban, akkor ezt a tanítást a szociáldemo kratizmus oda fieamította ki, hogy a munkásosztály érdekét azonosítot ta egy határozott gyár munkásainak vagy pláne egyes befolyásos „elv társak“ magánérdekeivel. Röviden: a szociáldemokratizmus a marxizmus vulgarizálását, leegy-
