Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 5. szám - Szarka István: A szeszélyesi mezőgazdasági kisérleti állomás
könyvből voltak ismeretesek előttünk. Ha nem is sokat, de mindenki hallott már a gyarmatok hatalmas gyapotültetvényei ről, ahol rabszolgák" módjára dolgoztatják az ültetvényesek a leigázott bennszülötte ket. A szovjet mezőgazdasági tudomány alapján a szeszélyes! kísérleti telepen Smoccer Ernő is bebizonyította, hogy ná lunk is meg lehet honosítani a gyapotot, csak fel kell ismerni a gyapot fejlődésé nek törvényszerűségét és ezt a törvény- szerűséget meg kell tanulni szabályozni. A gyapot vegetációs ideje sokkal hosz- szabb, mint bármely más növényfajtáé. Tehát a vegetációs időt kell először fel ismerni és azt a mi éghajlatunknak meg felelően korlátozni. Smocoer Ernőnek ez sikerült is. A múlt évben már termelt is gyapotot. Igaz, egy hektáron csak 3 q-át termelt, de ez is eredmény, most már csak a terméshozamot ke1! fokozni. Az idén már kötelezettséget vállalt, hogy a meg lévő gyapotfajtából 5 q-át termel hektá ronként. A kísérleti telep különböző trópusi nö vények meghonosításával is foglalkozik. Ma még csak az üvegházakban találha tunk narancs- és citromfákat, de rövid időn belül a micsuriná tanok figyelembe vételével már a szabadban is lehet őket tenyészteni, mint ahogyan már eddig is 400 fügefát ültettek és még 400 darabot fognak ültetni. A micsurinizmus figyelembevételével, mint más növényt, például a krumplit, kukoricát úgy tenyésztik a?; amerikai mo gyorót is a szeszélyes! kísérleti telepen. Sikerült meghonosítaniok különböző olajos és rostos növényeket is, mezeket az itt közölt képeken is láthatunk. Ezeket az eredményeket, mind a szov jet mezőgazdasági tudománynak és mi- csurlnizmusna’t köszönhetjük. A micsuri. nzmus nemcsak a gyümö'csészetben je lent nagy s'kereket, nem jelenti az egyes növények véletlenszerű, romantikus ke reszteződését. A micsurinizmus a szocia lista agrobiológia célja felé vezető utat je lenti. A micsunizmus tehát annyit jelent, hogy a kitűzött cé1 felé nem véletlensze rűen, hanem céltudatosan, a micsur'ni agrob'oógia törvényeinek alkalmazásával kell haladnunk. A micsűr inizmust maga Micsurin jelle mezte a legjobban, amikor kijelentette, hogy az embernek módjában áll, sőt kö telessége a természetet megvá'toztatni. A természetet tökéletesebbé, életszükségle teinknek megfelelőbbé kell tennünk. Min den szervezetet, még a legnemesebbet is — tovább lehet fejlesztene. Az ember a fejlődés törvényeinek megismerésével bir tokába jutott annak a képességnek, hogy a szervezetet az éghajlatnak megfe’elöen gyorsabban és célszerűbben alakíthatja át, mint ahogy azt a természet képes elvé gezni. Szarka István. Gyapotszedés. Virágzás után 60 napra érik meg a gyapot. Ekkor pattannak fel a bo gyók A képen a gazdasági iskola egyik hall gatója látható, cmint az é ett gyapotot szedi. Négy újjal fogja meg a vattasze^ű termést és emeli ki a bogyókat. A gyapot nem érik egyszerre, és ezért a szedés hosszabb ideig tart. Gyapot szárítása és osztályozása. Szedés után a gyapotot megszárítják és osztályoz zák, vagyis minden szedés gyapotot külön oknak. Szár.tás után a gyapotot kimagoz- zák és úgy küldik a gyapotfeldolgozó üzem be. Citromfák az üvegházban. Ezek ma még csők apróbb fócskák, de egy év múlva mír ki lesznek ültetve. A citrom déli gyümölcs, a hideggel szemben kevésbbé ellenálló és gzért olyan alanyt kellett tá’á'ni, amely bír ja a hideget. Smoccer Ernő a keserű man dulát tálába a legalkalmasabb alanynak, mivel az 38 Celzius fok hideget is kibír.
