Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 1. szám - A párt politikai és szervezeti munkája és a párt új alapszabályzatának tervezete. Klement Gottwald elvtárs beszámolója Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciáján
kádó ezt állandóan ígérgették is nekik, de ugyanakkor kövér sápot is követeltek. Ezt meg is kapták. A nyugati imperialisták, Amerikával az élükön fokozatosan feláldozták a „tengelyinek Ázsiában Mandzsúriát és Észak-Kínát, Afrikában Abessziniát, Európában pedig Spanyolországot, Ausztriát, Albániát és Csehszlovákiát. A Szovjetunió minden törekvése, hogy a kollektív biztonság útján gátat vessen a fasiszta agressziónak, hiábavalónak bizonyult. Amerika, Nagy-Britannia és Franciaország a Szovjetunió egyetlen javaslatát sem fogadták el, mert egyre remélték, hogy a fasiszta agresszió éle éppen a Szovjetunió ellen fordul. E tekintetben azonban elszámították magukat. A hitleri fasiszta tömb először nyugati kapitalista versenytársaira csapott le. És csak akkor, miután már hatalma alá hajtotta az egész kapitalista Európát, fordult minden erejével kelet felé, a Szovjetunió ellen. Hitler természetesen nem tudta, hogy ezzel a gaztettével saját halálos ítéletét írja alá. De a nyugati imperialisták is, Amerikával az élükön, máskép képzelték el a háború eredményét. Azt hitték, hogy a Szovjet uniót a háború a végsőkig kimeríti és meggyöngíti. Azt hitték hogy nem ismétlődik meg az első világháború története, amikor a földkerekség egy- hatoda levált a kapitalizmus világrendszerérői. Azt hitték, hogy különböző ügynökségeik és közvetlen erőszak útján sikerül megakadályozniuk, hogy további országok szakadjanak el a kapitalizmus rendszerétől. De ennek éppen az ellenkezője következett be. A Szovjetunió óriási há borús áldozatai ellenére is megerősödött és hatalma hallatlanul megnőtt. A diadalmas Szovjet Hadsereg sok nemzetnek hozta meg a szabadságot és lehetővé tette számukra, hogy leszámoljanak egykori uraikkal. Az ered mény az lett, hogy mind Európában, mind Ázsiában számos további nem zet rázta le a kapitalizmus és imperializmus igáját, űjtípusú, népi demo kratikus államokat teremtett és hozzáfogott a szocializmus építéséhez. A rés, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ütött a világ imperializmus rendszerében, a második világháború következtében még jobban kiszélesedett. Létrejött a 800 millió emberből, azaz az emberiség egyharmadából álló hatalmas tábor, amely mindörökre megszabadult az imperialista és kapitalista uralomtól. Az imperialisták azonban nem akarnak beletörődni ebbe a helyzetbe. Ahelvett, hogy tiszteletben tartanák azoknak a nemzeteknek a szabadon kinyilvánított akaratát, amelyek megszabadultak hazai és idegen kizsák- mányolóiktól és amelyeknek legtfbrrób vágya, hogy békében és nyugodtan építhessék új társadalmi rendjüket, — az imperialisták minden lehető és lehetetlen módon megkísérlik, hogy ezt meggátolják, e nemzeteknek ártsa nak és végül újból igájukba hajtsák őket. A világuralomnak új igénylője támadt, az amerikai monopolisták és milliárdosok. Az amerikai imperialisták legyőzött versenytársaikat és gyöngébb imperialista cimboráikat hűbéreseikké és lakájaikká tették, lázasan uszítanak és fegyverkeznek a harmadik világháborúra, hogy el érjék világuralomra törő bűnös céljaikat. Az amerikai imperializmus háborús előkészületeinek egy része a népi demokratikus országokban kifejtett felforgató tevékenység. Az amerikai nábobok valóban gengszterhez méltó durvasággal nyíltan megszavaztak egy törvényt, amely erre a célra 100 millió dollárt irányzott elő azokon a százmiliókon kívül, amelyeket titkon adnak ki hasonló célokra. „Ötödik hadoszlopok” megalakítása a népi demokratikus országokban, — ez ma egyszerűen az Amerikai Egyesült Államok hivatalosan beismert politi kája. Ilyen amerikai ötödik hadoszlop volt Csehszlovákiában Szlánszkynak és társainak államellenes összeesküvő központja. Ez a magyarázata annak,
