Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 3. szám - Tóth Tibor: Milan Lajcsiak: Ének a nagy barátságról (ford. Gály Olga)
Ének a nagy barátságról Az 1945. év, amely meghozta a szlo vák népnek a felszabadulást a fasiszta uralom alól, kulturális, különösen pedig irodalmi téren nem hozott olyan jelentős fordulatot, amint az joggal várható volt. A f ormalista irányzatok, poet izmus, szür realizmus és egyéb dekadens »izmusok«, amelyek az u. n. »Szlovák állam« idején élték virágkorukat, 1945, sőt 1948 után is megmaradtak. Éz érthető is, mert a Novomeszky irányította »hivatalos« kul túrpolitika minden úton-módon igyeke zett elszigetelni a szlovák irodalmat a szovjet irodalom megtermékenyítő hatá sától és erőnek-erejével a dekadens nyu gati irodalmak befolyását igyekezett ér vényesíteni. Novomeszkyék kultúrpoliti kája a kozmopolitizmus és a burzsoá- naei dualizmus szellemében akarta vezetni a szlovák kultúrál!® életet, meg akarta akadályozni, hogy a szlovák írók leszá moljanak a múlt csökevénye vei és ha tározottan a szocialista realizmus útjára lépjenek. A fiatal szlovák költők éa írók azon ban felismertek, hogy a régi költői for mák elavultak, nem felelnek meg az új tartalomnak. Felismerték, hogy az új szocialista költsézetben nincs helye sem a lélektelen formalizmusnak, az üres Fart pcur fartizmusrtak sem a gerinc telen kozmapolitizmusnak. Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével és támo gatásával a fiatal költőnemzedék döntő mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a szlovák irodalom megszabadult a deka dens irányzatoktól. A szlovák írók ta nultak a szovjet irodalom példájából és tapasztalataiból, fe'inme ték, hogy a jó ircdlalmi műnek elsősorban gazdag esz mei tartalommal kell bírnia. Felismerték, hogy az irodalmi müveket a harcos pár tosságnak, a dolgozó nép forró szerete ttnek, ellenségei izzó gyűlöletének kell áthatnia. munkásosztálynak 63 minden erejével azon. van, hogy segédkezzen a szocializ mus építésében, az új szocialista ember nevelésében. Forró szeretet és mély tisztelet hatja át Lajcsiiak verset, ha a dolgozó népről, a munkásosztályról, a pártról, a Szov jetunióról, Sztálinról ír. Ez az érzelem szinte minden versében kifejezésre jut. Sztálin elvtárs 70. születése napjára írta »Pondraw« (Köszönti) című kötetét, a szeretet és hála verseit De a költő nemcsak szeretni tud. Gyű löl, izzón, engesztelhetetlenül gyűlöl min dent, ami gátolni igyekszik a szocializ mus építését az árulókat, az osztály- ellenséget, azokat, akik új támadó hábo rúra készülődnek. Ez a két érzés jut kifejezésre »Nenávidím a m'lujem« (Gyű lő ök és szeretők) című kötetében. A köl tő azonban nem elégszik meg azzal, bogy ö maga gyűlöl és szeret, meg akar ta- n’tani erre a gyülöle're és szeretetre másokat is, meg akarja változtatni az embereik gondolkodását, át akarja for málni a világot. Hajósiak következő kötete a »Pieseň o veľkom (priateľstve« (Éneik a nagy ba rátságról) volt. Az ezt követő két kötetben »Ráno« (Reggel) é3 »Vernosť« (Hűség) — a köl tő a ma problémáihoz foglalt állást. Ne^ riad vissza fontos politikai kérdésektől sem, amelyeket költői formában, világo san és meggyőzően tár az olvasó elé. A »Hűség« c. kötet versei megkapó lelkese déssel és lendülettel jelenítik meg a szo cialista országépítés munkáját, a népek harcát a béke szent ügyéért és éberség re, készenlétre intenek az ellenséggel szemben. A kötet egyik versciklusát a költő határőrségünknek szentelte. Bemu tatja az újtípusiú, öntudatos embereket, akiik egybeforrtak a szocializmus és ha zaszeretet eszményével s készek a végső kig harcolni eszményeikért. Fordította Gály Olga Magyar könyvtár kiadása, 1952 Mifan Lajcsiak Milán Hajósiaknak nagy része van ab ban, hogy a szlovák irodalom fejlődése helyes irányt vett. Müveit eszmei gaz dagság, harcos pártosság és érthetőség jellemzi. Első verskötete 1949-ben jelent meg »Súdruáka moja zem« (Elvtársam, a föld) címmel. Ez a kötet címévé1 és tar talmával egyaránt kifejezte Hajósiak és az egész fiatal költőnemzedék programm- ját. A kötet tanúságtétele azé a kötőé, aki szilárdan megveti lábát a hazai föl dön, szembenéz a valósággal, hü fia a Az „Ének a nagy barátságról“ című kötetben, amelyet a költő a Csehszl'vá- k ai Ifjúsági Szövetségnek ajánlott, hogy buzdítsa »harcra és munkára az új vilá gért«, Hajósiak az ifjú nemzedéknek a Szovjetunió iránt érzett cdaadó szerete- tét énekli meg. Az »Ének a nagy barát ságról« a közelmúltban jelent meg ma gyarul a pozsonyi »Magyar Könyvtár« kiadásában.. A versek hű és méltó fordí tása Gály Olga munkája.
