Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 3. szám - Sas Andor: Pozsony forradalmi napjai 1848-ban
tymSony Jjppvadalmi nappal 18U8-han írta Sas Andor Mindén tavasz magával hozza nálunk — akár a fűzfákon a barkát, napos er dőszéleken az ibolyát, réteken a hajla dozó kökörcsint — a XIX. százaid leg ígéretesebb és legmozgalmasabb tavaszá nak, az 1848. év nagy márciusának em lékét. A feudális bilincsek lerázásának, a for radalmi elindulásnak, a jövöt alakító hit nek napjai voltak ama márciusi napok. Élő gyökerük áttelelte az ellenforra dalomnak 1848 után először hét évtized re nyúló, majd ismét negyedszázados uralmát. Emlékük, mert élő gyökerüek voltak, mindig frissen újult meg, de soha olyan frissen, mint az 1945-ös felszabadulás óta, mert a Szovjetunió felszabadító győ zelmeiből születő népi demokráciák jut tatták beteljesülésre azt, amit a 48-as forradalmi megmozdulás csak részben tu dott megvalósítani, sőt az akkori célki tűzéseken túl lendítették előre a fejlő dést olyan irányban, amelyről az egykori forradalmi demokrácia csak mint távoli lehetőségről tett említést Petőfi szavai val, hogy eljöii az az idő, amikor a bő ség kosarából mindenki egyaránt vehet s a tudás napja minden ház ablakán be süt. Az -a szent 1848-as szélvész, amely a régi Habsburg-monarchiában a főúri és a bürokratikus abszolutizmusnak ebben a mennyei birodalmában fenékig felkavarta a feudális társadalmi rendszer poshadt vizeit, . ez a hagyományos tekintélyek kel szemben tiszteletlen és tisztító vi har hogyan söpört végig az egykori Po zsony utcáin, terein, hogyan alakította lakosainak gondolkodását, milyen ma gatartásra indította őket? Pozsony csak 1848-ban ismeri a for radalmat. Pontosan március 3-ától, Kos suthnak a párizsi februári forradalom hí rének hatása alatt elmondott alsóházi be szédétől, december 18-ig, amikor Pozsony rriegszünik a feldunai hadsereget vezény lő Görgey főhadiszállása lenni és bevo nul Windisch- Graetz ellenforradalmi hor dáival. Ennek a nyolc és fél hónapnak kere tében három időszak különböztethető meg. Az első szakasz március 3-ától április 11-ig tart. Az országgyűlés, az utolsó nemesi törvényhozás, amely Pozsony fa lai között ülésezett, rálép a forradalmi változásokat -elrendelő 'törvények meg hozatalának útjára, de közben alkudozá sok folynak a bécsi udvarral, mert báj’ a légkör forradalmi feszültségű és en nek hatása alól semmiféle közhatalmi szerv nem vonhatta ki magát, a katonai hatalom nincs azoknak kezében, akik a nagyjelentőségű kezdeményezéseket elin dították. Horváth Mihály ezt a szakaszt találóan nevezi forradalomszerünek. A vezetöszerep ebben a szakaszban kétségtelenül Kossuthé és éli lehet mon dani, hogy Kossuthon keresztül Pozsony Becsre is hatott. A nagybirtokos és fő úri reakció eleinte visszavonult, azonban Madarász László somogyi követ szájából még márciusban olyan figyelmeztetés hangzik el, amely kétségtelenné teszi a settenkedő és odúiból a kedvező pilla natban előtörni készülő ellenforradalom veszélyét. Hosisizas alkudozások után 1848 ápri lis 11-én kihirdetik a 48-as törvényeket, az utolsó rendi országgyűlés feloszlik, a kinevezett kormány tagjai Pestre men nek. Pozsony elcsendesedik a márciusi na pok mozgalmasságához képest, hiszen a törvényhozókkal és a kormány tagjaival távozott az a jurátus ifjúság, ame’y a tömegtüntetéseket szervezte, vezette s utóbb olyan befolyásra tett szert, hogy helyeslését vagy zúgó tiltakozását az or szággyűlési tanácskozások helyén is hal latni merte. A második időszak 1848 április 11-töi szeptemberig tart. Ekkor érkeznek a vá roshoz különböző kormányrendeletek, amelyek az új törvények végrehajtási utasításait tartalmazzák, szerveznek nem zetőrséget, az új választójogi törvény alapján elkészítik a szavazati joggal bi- rő polgárok jegyzékét. tJj szervezetet kap a városi közigazgatás, a községi kor mányzat élére az új választótörvény alap ján új tisztikart állítanak — a polgár- mester kivételével csupa, régi, már addig szereplő taggal. A bécsi kamarilla közel sége nem volt kedvező szomszédság a város számára. Bangya János mint új ságíró és szerkesztő igyekszik őrködni a helyi sajtóban afölött, hogy ne történjék letérés vagy hirtelen visszafordulás a for radalmi fejlődés útján. Lamberg Ferenc gróf városparancsnok, aki később, 1848 szeptemberének végén szomorú neveze tességre tett szert azzal, hogy vállalta Pesten a nemzetgyü',és szétkergetését s az ottani nép fölháborodásáaak áldoza ta lett, sajtőpört indított Bangya ellen, mivel ez lapjában nem nyilatkozott tisz telettel a pozsonyi tisztikarról. Ez a per volt az első polgári esküdtszék által tár gyalt ügy és Bangya felmentésével vég ződött. A harmadik korszak 1848 szeptembe rétől tart decemberig. Jellasics megfuta- mítása után az utána nyomuló forradal mi katonaság Pozsonytól nem messze so rakozik föl az osztrák határon. A fórra -
