Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 1. szám - A párt politikai és szervezeti munkája és a párt új alapszabályzatának tervezete. Klement Gottwald elvtárs beszámolója Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciáján
lenben, kenderben, Valamint takarmánynövényekben. Ezzel szemben csökkent a zab, rozs, komló és széna termelésé. 1948-hoz képest emelke dett a búza, rozs, árpa, zab, olajosmagvak, burgonya és takarmánynövé nyek hektárhozama. Csökkentek a cukorrépa, len, kender, komló és réti széna hektárhozamai. A háború előtti 1934—1938 évek átlagához képest az idén nagyobb hektárhozamokat értünk el minden gabonafajtában, ezzel szemben a kapás- és takarmánynövények hektárhozamai kisebbek voltak. Ami az állattenyésztést illeti, a haszonállatok száma az idén minden állatfajtánál több, mint 1948-ban volt, kivéve a tyúkokat. A szarvasmar haállomány 24%-al, a tehénállomány 20%-al, a sertésállomány 74%-al, az anyasertések száma 42%-al, a birkaállomány 131%-al emelkedett, a tyúk állomány ellenben 5%-al csökkent. A háború előtti 1937 évhez képest megnot a sertés-, koca- és birkaaállomány, csökkent a szarvasmarha-, tehén- és tyúkállomány. A hús-, tej- és tojástermelés az 1948-as évhez viszonyítva az idén nagyobb volt. A vágómarha 36%-kai, a vágóborjú 53%-kai, a vágósertés 107%-kai, a tejhozam 41%-kai, a tojáshozam 57%-al emelkedett. A háború előtti 1937-es esztendőhöz viszonyítva ebben az évben a vágómarha és vágósertés húshozama nagyobb volt, egyenlő szintet ért el a vágóborjak húshozama, alacsonyabb volt viszont a tej és a tojástermelés. A mezőgazdasági termékek felvásárlásának terve az 1948-as évi fel- vásárlási tervhez mérten lényegesen nagyobb ebben az évben. Növényi termékek tekintetében az idei terv a gabonaneműekben (azaz kenyér és takarmánygabonában), szénában és szalmában teljesítve lesz. Ugyan akkor terven alul marad a felvásárlás a hüvelyesekben, olajosokban, bur gonyában, cukorrépában, gyümölcsben, zöldségben és komlóban. Az állati termékek idei felvásárlási tervét vágómarhában teljesítjük, terven alul marad a tej- és a tojásfelvásárlás. A szocialista szektor részesedése a me zőgazdasági termékek felvásárlásában emelkedik és ebben az esztendőben a gabonaneműek 27%-át, az olajosmagvak 52%-át, a burgonya 11%-át, a vágómarha és beleértve a borjuk 30%-át, a baromfi 18%-át fogja kitenni. A fenti adatokból kitűnik, hogy az utóbbi négy esztendő során a mező- gazdasági termelésben, főleg ami a mezőgazdasági állatállományt illeti, bizonyos haladást értünk el. Egyidejűleg azonban kitűnik az is, hogy a mezőgazdasági termelés jelenlegi színvonala nem elégséges. Népünk közélelmezése, az élelmezési és könnyűipari szükséglet kategorikusan megköveteli mezőgazdasági termelésünk jelentős fokozását, mind a nö vénytermelés, mind az állattenyésztés terén. A mezőgazdaságilag művelt terület nálunk' korlátozott. Annál fonto sabb, hogy talpalatnyi termő terület se heverjen parlagon. Ez főleg a ha tármenti vidékekre vonatkozik. A határvidék népi igazgatási szervei, a helyi, járási, kerületi nemzeti bizottságok, valamint az ottani pártszer vezetek nem járhatnak örökké közönnyel a meg nem művelt földek, me zők és legelők között, ahol ma gaz burjánzik. Az örökké ismételt kifogá sokat, hogy a határvidéken kevés a munkaerő, nem lehet elismerni. A közigazgatási és pártszerveknek, az EPSz-eknek, az állami gazdaságok nak a határvidéki járásokban éppen az a feladatuk, hogy megtalálják és alkalmazzák azokat a módszereket, miként lehet az adott erőkkel és az adott eszközökkel a határvidék szántóin a legnagyobb hasznot elérni. A feladat tehát az, hogy nem szabad a földeket parlagon hagyni, min den talpalatnyi mezőgazdasági területet mind az ország belsejében, mind a határvidéken meg kell művelni. Ezt a feladatot különben mindig termé szetesnek tartottuk. Ám ezzel még nincs megoldva a mezőgazdasági ter melés problémája. Hogy ez megoldást nyerjen, habozás nélkül, bátran
