Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 2. szám - Ján Kollár műve körül folyó irodalmi harcokról
c)án /dollár műve körül folyó irodalmi harcokról Mint minden nagy mű, úgy Ján Kollár műve is harcakon esett át a benne élő eszmék jelentőségéért és érvényesüléséért. E harc bizonyságául felhozzuk azon irók tudósok és politikusok és az ő népe fiai nak tanúságát, akik igen nagyra becsülték ján Kol lár műveit. A jozef Jungmann leveleiből vett részletek ta- nustíják, milyen küzdelmet folytatott Kollár költé szete a hűbéri osztrák hatalom cenzúrájával és mi lyen sötétség állott szemben a haladó erőkkel Fr. L. Celakovsky érdeméből megőrződtek a cenzúra ál tal kifogásolt epigrammák és a Vlastenec (Hazafi! című harcias költeménye és Celakovsky szavai ma is arra tanítanak bennünket, hogy Kollár műveit ha zafiúi szemmel nézzük nem nedig a minden befolyás nak engedő kozmopolita gyilkos pillantásával Ale xander Fagyejev és Zdenek Nejedly méltatásából vett részletek azokból a beszédekből származnak, a/nelveket Moszkvában 1943-ban egy ünnepi est ke retében mondtak j án Kollár születésének 1950-ik évfordulója alkalmából. Még július Fucsik, a cseh irodalom haladó hagyományaiért harcoló nemzeti hős sem mellőzhette Ján Kollár munkásságát és ve le védelmezte a nemzeti kultúra szabadságszerető hagyományait fasiszta megbecstelenítői ellen. Rész leteket közlünk Révai józsef vezető magyar marxis ta tudós, a Ma,gyár Népköztársaság népművelésügyi miniszterének beszédéből is. Ez a beszéd megszilár dítja a Csehszlovák Köztársaság nemzetei és a ma gyar nemzet közötti új viszonyt, kiküszöbölve a múlt hibáit amelyeket mindkét ország burzsoáziája a ma ga céljai érdekében mesterségesen okozott. Hálásak vagyunk szavaiért és valóra váltjuk őket azzal, hogy felfeledjük, mi vezette mindkét ország népét a ha ladáshoz &s egymás kölcsönös megsegítéséhez. Ez évben. 1952-ben lesz a nagy szlovák hazafi, a szlovák nemzet egyik legnagyobb ébresztője, Kol lár Tános halálának 100 esztendős évfordulója. Épp Kollár Jánossal kapcsolatban jelentkezett a magyar sovinizmus részéről az a kulturális gőg és lenézés, amelyről az előbb szólottam. Kollár János, a szlo vák nép fia, a szlovák kultúra egyik legnagyobb alakja — annak ellenére, hogy voltak tévedései is — élete munkája során, nem utolsó sorban az, hogy a magyar nén 1848-as szabadságharcát nem egészen helyesen ítélte meg. — De Kollár János e tévedése dacára, mint a szlovák nemzeti kultúra egyik leg nagyobb alakja, megérdemli a legteljesebb tisztele tünket És mi itt most, alig néhány nappal a cseh szlovák-magyar kulturális egyezmény aláírása után, felajánljuk a szlovák kormányak, a szlovák népnek, hogy az ez évi Kollár-ünnepségeken meghajtjuk a magyar nép tiszteletének és kegyeletének zászlaját Kollár jános emléke előtt. Révai Józsefnek, a Magyar Népköztársaság népmű velésügyi miniszterének, Füleken tartott beszédéből. ... És bár 1848-ban a magyar szabadságharc ide jén tragikus tévedések zavarták meg népeink viszo nyát, sem Palackyt, sem a nagy szlovák költőt és hazafit, Kollár Jánost nem ítéljük meg csak az 1848- as forradalomról alkotott nézeteik alapján. Tudjuk, hogy Kollár a szlovák nép nagy ébresztője volt, és hogy Palacky is újra a magyar nép mellé állt a sza badságharc leverése után a Habsburg rémuralommal szemben. Révai fózsei elvtársnak 1951. XI. 13-án a Csehszlo vákia és Magyarország között, kulturális egyezmény aláírásánál mondott beszédéből. Figyelemmel kísérhetjük továbbra is, hogy a cseh költők és írók mennyire nem hagyták el a sza badságért folyó harc irányvonalát a cseh politikai fejlődés legkülönfélébb szakaszaiban és akkor sem, ha azért ellentétbe kerültek a hivatalos esek politi kai irányzattal. Mindez azonban már általánosan is mert tény és ezért elevenítsük csak fel, hogy miiven szabadságról is volt akkor szó, hogy hogyan értel meztek a cseh irodalomban a szabadság jelszavát. Itt különösen programmszerűen hangzanak Kollár „Slávy dcérá”-ja (.,A dicsőség leánya’9 előhangjának verssorai í1824-bőlV. Csak az tudja, mi a szabadság, ki maga is sza badságra méltó, Ám rabszolgává válik maga is a rabszolgatartó. Ez már egészen időszerű meghatározása a sza badság fogalmának mindenki számára, olyan sza badságé, amelyben nincsenek rabszolgák és rabszol- gatartók. fulius Fucsilk, a "Cseh irodalom szabadságharca" cikkében (1938 XI 19.) Hogy kicsoda Kollár! nekünk több, mint Petrar- ka! Én minden versét lemásolom, amelyeket vissza tartott a cenzúra és aztán rendelkezésedre bocsáj- tom. Fr. L. Cselakovszkv V. Komarytnek írt levelében 1821 TV 5 „Kollár... az igába hajtott szlávok dalnoka volt . Szerette az orosz nemzetet, mint a szláv nem zetek legerősebbikét. mint olyan nemzetet, amely képes volt elűzni minden idegen hódítót. Nem a cári rendszertől hanem közvetlenül az orosz nemzettől várta a segt.íséa-et a szláv népek felszabadításához. Kollárnál a szláv közösség eszméjét mély humaniz
