Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 10. szám - Lőrincz Gyula: Munkácsy Mihály
Munkácsy Mihály Lörincz Gyula A magyar nemzetnek életébe két név, két művész élete vésődött a legmélyebben, az egyik Petőfi Sándoré, a szabadságharc halhatatlan költőjéé, a másik az asztalos inasból lett világhírű festőművészé, Mun kácsy Mihályé. Szinte kivétel nélkül min denki megjegyezte ennek a két géniusznak életrajzából, hogy a magyar kultúra e leg kiválóbb jai mindketten idegen, nem ma gyar származásúak voltak és mégis vitán felül a magyar kultúra, a magyar iroda lom és művészet legkiválóbb képviselői lettek. Minden iskolásgyerek tudta és örök idők re megjegyezte, hogy Petőfi Sándor szláv szülőktől származott, anyja, Hruz Mária szlovák asszony volt. Munkácsy, eredeti né ven Lieb Mihály, Lieb Leó kincstári só- tiszt fia. A neve ugyancsak azt mutatja, hogy nem magyar származású. Látszólag lényegtelen megállapítás ez, azonban mégis fontosnak tartjuk megemlí teni azért, mert nem volt ez elszigetelt je lenség ezekben a forradalmi években, ami kor A magyar nemzet történelmének leg- diesöbb .napjait élte végig, az 1848-as sza badságharcot. Ebben az időben ez a nem zet hatalmas vonzóerővel bírt éppen azért, mert a haladó eszmét, a szabadság eszmé jét képviselte, mert ez a nemzet a 48-as idők élenjáró nemzete volt és minden va lószínűség szerint ennek tudható be, hogy nem volt elszigetelt jelenség, az, hogy a Magyarországon élő idegen nemzetiségek nemcsak, hogy összeforrtak ezzel a nem zettel, a magyar néppel, hanem egyene sen a magyar nemzet élére kerültek, mint a magyar nemzet ébresztői. így lett a szláv származású Petőfi Sándorból a legnagyobb magyar forradal mi költő, a magyar nemzet felejthetetlen szabadságharcosa. És ha anyjához jóslás- szerüen azt írta néhány verssorban, hogy „Anyám, az álmok nem hazudnak, takar jon bár a szemfödél, dicső neve költő fiad nak anyám soká, örökkön él“, akkor ez a jóslás ma valósággá vált. A magyar nem zetben s a szabadságszerető népekben Pe tőfi Sándor neve örökkön él. Ebben az időben él Munkácson Lieb Leó Mihály só- tiszt is, aki mindenben segíti, támogatja a 48-as szabadságharcosokat, a 48-as honvé deket. Később ezért börtön és üldöztetés a sorsa, s ebben az üldöztetésben súlyosan megbetegszik, majd 1850-ben meghal. A kis Mihály hatéves korában árván maradt, de ezt megelőzőleg is már nehéz éveket élt át. A harcok elöl apja gyermekeit fele ségével együtt Cserépvárra, felesége báty jához, Coburg herceg uradalmi tisztjéhez, Reök Antalhoz küldi. De nemsokára ide is elhaillatszik a csata zaja, hiszen alig fél órányira innen Dembinszky vezérlete alatt itt vívták a szabadságharc honvédéi Schlick gróf osztrák serege ellen a szerencsétlen kimenetelű kápolnai csatát. Apja halála után mostohaanyja a ro konságnál helyezd el az árván maradt gyer mekeket. így kerül a kis Mihály Békés csabára nagybátyjához, Reök Istvánhoz, aki Pestről menekült Békéscsabám a sza badságharc bukása után. Nagy híve a 48-as eszméknek. Pesten mint a radikális kör jegyzője, szoros barátságot tart fenn Vö- rösmartyval, Bajzával, Egressyvel és a két Vahot barátja. Mint ilyen, nem maradhat Pesten és Békéscsabán próbál ügyvédes- kedni. Nehéz anyagi körülmények között él. A kis Munkácsy Mihály élete sem a leg- rózsásabb a nagybácsi védnöksége alatt. Nagybátyja asztalosinasnak adja. A nagy történelmi idők, a 48-as évek gyermeke hát ez a legnagyobb magyar mű vész is és bár fiatal gyermek még ezekben az években, de a magyar nép legszebb kor szakát és legnehezebb napjait sem. felejti el soha és később, mikor művészi tehetsége kibontakozik, mindig visszanyúl e gyermek kori évek élményeihez. A legenda, amit a magyar nép Muhká- csyval kapcsolatban lelkében hordott, kö rülbelül ennyi volt és a múltban azt mond hatnék, itt be is fejeződött. Mindenki is merte és tudta, hogy asztalosinas volt és világhírű festőművész lett és hogy nagy hírnevet és dicsőséget szerzett nemzetének.
