Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 1. szám - Kalina István: A gyarmati népek felszabadító harcairól
3.700 lakosra jut egy kórházi ágy és 135.000 la kosra egy orvos! 1049-ben az angol kormány Londonban gyarmati kiállítást rendezett. Ez a kiállítás igyekezett idillikus képet nyújtani az elmaradt népek civilizálásáról. Ezek a népek —' a kiállítás szerint —- az anyaország gondoskodása következtében boldogan élnek és igye keznek minél többet gyártani brit hazájuk részére. Ám hiányzott a kiállításon a sok milliárd fontster ling haszon bemutatása, amit a tőkések a gyarmati népek nyomorából és kizsákmányolásából harácsol tak össze. Nem mutatták be a lord urak a gyarmati népek 12.— koronás heti bérét, a parasztok irtóza tos nyomorát, az odúk siralmas piszkát, melyekben emberek élnek. Nem mutatták az ültetvényeken ural kodó munkarendet, a kényszermunkát és a rabszol gaéletet. De elsősorban nem mutatták be a gyarmati népek egyre növekvő harcát és lázadásait, sem a kegyet len, brutális rendőri és katonai módszereket, ezek el nyomására. A Nagy Októberi Szocialista forradalom történel mi határkő a gyarmati népek függetlenségi és fel szabadító harcainak történetében. Először történt meg, hogy egy hatalmas nemzet — az orosz — minden, az országa területén élő kis nemzetnek sza badságot adott. El "szőr adtak kis nemzeteknek tény leges jogokat, sőt minden lehetőséget, hogy ezek saját egyéni életüket élhessék. Az októberi szocialis ta forradalom leleplezte a szociáldemokraták hazug „teóriáját”, mely szerint a nemzetiségi kérdés nem függ össze a proletariátus harcával jogaiért. A Nagy Októberi Szocialista Foradalom gyakorlatban be bizonyította Marx, Engels, Lenin és Sztálin tanítá sait, mely szerint: 1. a nemzetek felszabadítása az imperialista el nyomatás alól csak forradalmi harc útján lehet séges, 2. az anyaország proletariátusa nem tud felsza badulni a kapitalista iga alól csak akkor, ha segít felszabadítani azon kis nemzeteket, melyeket saját országa nyom el, 3. a kis nemzetek, melyek az imperialista el nyomatás és kizsákmányolás ellen harcolnak sza badságukért, az anyaországok proletariátusának szö vetségesei harcukban a tőke uraimnak megdöntésé ért, a proletariátus diktatúrájának kiküzdéséért. A gyarmati birodalmakban réges-régen voltak felszabadító harcok és lázadások, melyeket az el nyomott gyarmati népek vezettek elnyomóik ellen. A gyarmatok történelmének lapjai sűrűn tele van nak írva hősies népi felkelésekkel és embertelen, barbár elnyomásukkal. De csak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a gyarmati burzsoázia és munkásosztály fejlődése tette lehetővé, hogy az ele mi népi felkelések, erős népi felszabadító mozgal mak korszakába léphessenek, melyek képesek egye síteni és megszervezni a gyarmati népeknek, az im perialista országok munkásosztályaival vállvetve ve zetett harcát. így tudják az elnyomott milliók alap jaiban megrendíteni az elnyomók uralmát és az im perializmus ellen győzelmes útra vinni harcukat. Felbecsülhetetlen hatása volt a gyarmati népek harcára a második világháború alatti harcnak a fa siszta hódítók ellen, amikor a hazai nagytőkések és nagybirtokosok árulása végleg felnyitotta a népek szemét. Megnőtt a nemzeti öntudat, az elnyomottak a gyarmatokon is tömörültek. A Szovjetunió törté nelmi jelentőségű győzelme a német és japán impe rializmus felett, hatalmas lendületet adott a gyar mati népek harcának és lehetővé tette, alapját szol gáltatta a gyarmati népek nagy történelmi példaké pének, a kínai foradalom győzelmének. 1947 szeptemberében a kommunista és munkás pártok tájékoztató irodájának ülésén mondotta. A. Zsdanov elvtárs: „A gyarmati rendszer válságá nak kiéleződése, mely a második világháború követ kezménye, a gyarmatokon és függő országokban a nemzeti felszabadító mozgalmak hatalmas fellendü lésében nyert kifejezést. Ezzel veszélybe kerültek a kapitalista rend,szer hátországai. A gyarmati népek nem akarnak már a régi módon élni. Az anyaorrszá- gok uralkodó osztályai nem uralkodhatnak már a gyarmatokon a régi módon. A nemzeti felszabadító mozgalmak katonai erővel való elnyomásának kísér letei a gyarmati háborúkra vezetnek (Hollandia- Indonézia, Franciaország — Vietnam).” Zsdánov elvtárs szavai a következő években iga zolást nyertek mind a Maláj-földön, mind Burmában és utóbb Perzsiábán és Egyiptomban is. Óriási lendületet adott a gyarmati felszabadító harcoknak a kínai forradalom dicső győzelme. Az évszázadokon át elnyomott, gyötört és kizsákmá nyolt kínai nép a Kínai kommunista párt vezetésével, Mao-Ce-tung-gal az élén megdöntötte mind az impe rialistákat, mind a ha.zai áruló nagytőkések uralmát. A kínai forradalom nemzetközi jelentősége óriási. A Nagy Októberi Forradalom példáját követve a marxi-lenini tanokat alkalmazva, hatalmas győzel met aratott az imperialisták felett egy félfeudális és félgyarmati országban; Kína felszabadítása, vala mint a béke és haladás táborába való besorozása ra dikálisan megváltoztatta az erők arányát a világban. Minden gyarmati és félgyarmrati oszágban a vi lágon, ugyanúgy, ahogy Kínában volt, a forradalmi harc egyúttal nemzeti felszabadító harc is. Ezekben az országokban mindenütt van egy gyenge nagy- burzsoázia, mely összenőtt az imperialistákkal és feudális urakkal. Mindenütt van továbbá az impe rialisták és feudális urak által elnyomott nemzeti intelligencia és apróburzsoázia, mely egyesül a mun kássággal és parasztsággal és közösen küzd vele az elnyomók ellen. A nép ellenállási mozgalma első perctől kezdve mindenütt a felfegyverzett imperia lista ellenségbe ütközik. így van ez Vietnamban és a Malájföldön, a Fülöpszigeteken és Burmában vagy Indonéziában. És látjuk például Vietnamban, milyen sikeresen fejlődik a Nemzeti egységfront, mely ez év elején jött létre. Ez az egységfront magában fog lalja — ugyanúgy mint Kínában — a munkásság és parasztság vezetésével a nemzeti intelligenciát és nemzeti burzsoáziát is, beleértve a katolikusokat és a buddhistákat. A Veitnami Egységfront fő felada tául tűzte ki, hogy a népet nemzeti egység és haza fias ellenállás alapján egyesíti. Az Indiai Kommunista Párt is imperialista és feudális ellenes harc alapján áll. Tanult a kínai for radalomban érvényesített marxista-leninista elvek tapasztalataiból. Nem akar azonnal szocializmust megvalósítani, hanem követeli egy népi demokrati kus kormány megalakítását, mely egyesítené az or szág összes demokratikus, feudális- és imperialista ellenes erőit, mely átadná a földet a parasztságnak, megvédené a hazai ipart az imperialista konkuren ciától, biztosítaná az ország iparosítását, állhatatos békepolitikát folytatna és biztosítaná a gazdasági