Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 3. szám - Lőrincz Gyula: A hatvanéves Rákosi Mátyás
kezdi a pártépítést a magyarországi elv társakkal együtt. így született meg 1918 •november 20-án a Kommunisták Magyar országi Pártja, amelynek egyik alapító tagja volt Rákosi elvtárs is. írhatjuk tovább az életrajzot. 1919 feb ruár 21-én a „Népszava“ elleni munkanél küli tüntetés ürügyével letartóztatják. Március 21-én a magyar kommün a Ta nácsköztársaság kikiáltásakor szabadláb ra helyezi. Mint helyettes kereskedelem ügyi népbiztos a Forradalmi Kormányzó tanács tagja lesz. Körömszakadtáig harcol az elszigetelt és minden oldalról támadott Magyar Ta nácsköztársaság megmentéséért, a Ta nácsköztársaság életének meghosszabbítá sáért, jól tudva, hogy minden nap, minden óra sokat számít. Lenin is ©okra ér tékeli a kis ország népének erőfeszítését — mert talán a szomszéd országok dolgo zói is megmozdulnak. Nem ez történt. Saj nos pontot kell tenni a történelem egyik legdicsöségesebb szakasza után. A Ma gyar Tanácsköztársaságot leverték. Véres állati kegyetlen terror követke zik, az emberi élet az, ami a legolcsóbb. Rákosinak is el kell hagynia Magyarorszá got. Ausztriában augusztus elseje után el fogják, Karlsteihba internálják. Horthy terroristái megkísérlik a kommunista, fog lyokat atropinos étellel megmérgezni. Rá kosi is csak orvosi beavatkozás következ tében .marad életben. Hosszú vergődések után, 1920 májusában Moszkvába kerül, aihol Lenin fogadja. A Kommunista Internacionále második kongresszusán már ott harcol Lenin mel lett az opportunisták ellen 1920-ban, a Komintern titkára lesz és négy éven át ebben a funkciójában résztvesz a világ kommunista pártjainak, többek között a mi pártunknak, a Csehszlovákiai Kommu nista Pártnak a szervezésében, megala kításában is. Rákosi 1924-ben illegálisan Magyaror szágra megy, résztvesz a Magyarországi Szocialista Munkáspárt megalakításában, majd 1925 júliusában Magyarországon az ő vezetésével elökészáták és Bécsben meg tartják a Kommunisták Magyarországi Pártjának első újjáalakuló kongresszusát. 1925 szeptember 22-én árulás következ tében egy illegális találkozón Horthy rend őrsége letartóztatja. Társaival együtt rög- tönítélő bíróság elé állítják. Itt ezzel a tárgyalással, de lehet hogy már kora if júságával együtt az életrajzíró el kell, hogy hallgasson, mert Rákosi megszűnik magánszemély lenni. Rákosi itt már köz ügy, a világ dolgozói megmozdulnak érte, hogy kimentsék a hóhérok kezéből. Nem csak Magyarország, hanem az egész világ munkásosztálya, aiz egész haladó világ tudja, hogy Rákosi személyében egy esz mét, egy világnézetet állítanak statáriális bíróság elé. Rákosi a Pártot, a haladó vi lágszemléletet testesíti meg a bíróság előtt és ha nem előbb, akikor a tárgya lástól kezdve nem életrajzíróira, hanem történészre, a Párt vagy a nemzet történet írójára tartozik Rákosi személye. Kano- si élete itt már szorosan egybeforrt a Párt történetével, a dolgozók, a munkásosztály küzdelmeivel. Rákosit nem ítéli el a sög- tönítélö bíróság, de további bíróságok elé állítják, s elítélik mindannyiszor. De nem a bíró, sem az államügyész, hanem Rákosi a Párt kerül ki győzedelmesen a bíróság kezéből. A vádlott vádló lesz és rettent hetetlen hős a tárgyalások alatt. Bolsevik magatartását csodálattal bámulta a világ, amelynek minden tájáról tiltakozó jegy zékek és táviratok érkeznek a fasiszta bí róság, a Horthy-kormány címére. A Szov jetunióban szinte kivétel nélkül mir.den városban, minden üzemben tiltakozó gyű léseket hívtak össze a legszélesebb töme gek részvételével, hogy tiltakozzanak Rá kosi Mátyás elítélése ellen. Moszkvában Sztaiszova elvtársnő vezetésével nagy tö- meggyüléseket tartottak, a legnagyobba kat a Kultúrparkban és a Vasúti Munká sok Klubjában. Ezeken a nemzetközi tün tetéseken a Vörös Segély vezetői rámu tattak arra, hogy Rákosi megmentése az egész világ munkásságának közös ügye. Rámutattak a Rákosi-per politikai- fon tosságára és megindították a tiltakozó gyűlések, a tiltakozások sorozatát, szerte az egész világon. Romain Rodiand, Henry Barbusse*, és Aldous Huxley, világhírű írók ugyancsak tiltakozó sürgönyt küldtek a magyar igazságügyminiszterhee, amelyben tilta koztak a Rákosi elleni ítélet miatt. Cseh szlovákiában országszerte láthattuk a til takozó feliratokat. Házak falain, gyárak kéményein, kerítésein, követelték a cseh szlovákiai dolgozók Rákosi elvtárs szaba- donbocsátását. A kassai Rádiómozábaji tar itott előadás után a közönség hatalmas tüntetést rendezett Rákosi Mátyás mellett. A kassai sörgyári munkások, Komárom, (Rimaszombat, Gúta, Gortva, Dióözeg, stb. munkásai tiltakozó sürgönyöket küld tek Horthy hoz. A nemzetközi munkásmozgalom erejé nek, sokoldalú tiltakozásának tudható lse, hogy a Horthy-féle fasiszta bíróság meg rettent és elállt szándékától, hogy Rákosi Mátyást halálra ítélje. 1940 november 2-án a Szovjetunió, Sztá lin elvtárs közbelépésére Rákosi Mátyást a magyar hatóságok szabadlábra helyezik és Uzsoknál átlépi a szovjet haitárt. A Szovjetuniónak ez a sikeres akciója fel becsülhetetlen szolgálatot tdtt a magyar nemzetnek azzal, hogy a Szovjetunió által felszabadított népi demokratikus Magyar- ország ma egy tapasztalt, bölcs vezetővel rendelkezik, a 60 éves Rákosi Mátyással, aki, mint Sztálin legjobb magyar tanít ványa a Magyar Dolgozók Pártjának élén sikeresen vezeti a fiatal népi demo kratikus országot a szocializmus útján.
