Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 2. szám - J. Gorelik: "Kitüntetett gyár"
„Kitüntetett gyár Az itt közölt idézetek, melyek évszámokkal vannak megjelölve. J. Gór élik „Kitüntetett gyár” című művéből valók. 1925 1925 decemberében Moszkvában összeültek a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusának küldöttei. Ezek a szovjet föld leg- külömbözőbb részeiről gyeitek össze, hogy megvi tassák és eldöntsék a kérdést: hogyan kell haladnia a Szovjetunió fejlődésének? A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának politikai beszámolóját Sztá lin tartotta. Arról beszélt, hogy a szovjet ország csak a saját erejére számíthat és ha a Szovjetunió erős, virágzó, szocialista állammá akar lenni és nem akar félni ellenségtől, meg kell teremtenie saját hatalmas iparát „Agrár államunkat ipari állammá kell alakí tani, mely saját erejével képes a szükséges felszere léseket gyártani. íme, ez a lényeg, a mi fő irányvo nalunk alapja, — mondotta Sztálin a XIV párt- kongresszuson. — Úgy kell a dolgozókat megszer veznünk. hogy gazdasági embereink gondolata és tö rekvése éppen arra irányuljon, hogy az importáló országot gépberendezéseket gyártó országgá alakít sák át. Mert ez az alapbiztosítéka országunk gazda sági önállóságának. Ez kezesség arra, hogy orszá gunk soha sem lesz a kapitalista országok marta léka“. büszkesége lesz. Olyan vállalatot építettek, mely szocialista országuknak és saját életüknek megja vítására szolgál. Nem valamely kapitalista meggaz dagodásának érdekében építették a gyárat, hanem az egész szovjet nép hasznára És az építőmunkások éppen ezért szinte csodákat műveltek. Végre elérkezett a régen várt nap s az emberek lelkes tekintete előtt készen állt az építőállványok tól miegszabadult hatalmas gyár. Felépítése még másfél esztendeig sem tartott. Az építkezéshez 230 ezer köbméter betont, 25 ezer tonna fémet, 186 négyzetméter üveget használtak fel, 247 kilométer hosszú különféle csövet fektettek a föld alá. A gyár területen belül 38 kilométer utat, továbbá 22 kilo méter országutat építettek. A gyár megindulásának első évében 7511 gép kocsit készített el. A következő évben 26.661-et. Az autógyár által gyártott gépkocsik száma évről-évre rohamosan emelkedett. 1929 Az 1929-es esztendő a Szovjetunió történetében a fordulat éve volt. A régi Oroszország gazdasági, technikai képe kezdett teljesen megváltozni. A Szovjetunió határozottan abban az irányban kezdett haladni hogy erős ipari hatalommá legyen, senkitől ne függjön, s hogy mindenfajta váratlan esemény felkészülten találja. A legtökéletesebb, leg újabb technikával fölszerelt ipari vállalatok, felsze relések vártak a Szovjetunióra Meg kellett terem tenie az olyan iparágakat, amelyek a régi Oroszor szágban egyáltalán nem voltak, többek között az au tóipart. A szovjet emberek lelkesen vállalkoztak erre a munkára Ez a munka azonban nem ösztönszerűen folyt, hanem a Szovjetunió népgazdasága fejlődésé nek alaposan átgondolt, egységes terve szerint Ez a terv az újjáépítést öt évre előre meghatározta, in nen kapta az „ötéves tervil elnevezést. Már az első ötéves terv idején elhatározták a mzsnij-novgorodi autógyár felépítését. A kormány rendelete szerint a nizsmj-novgoro- di gyárnak 15 hónap alatt fel kellett épülnie. A nagy vállalat felépítésére és felszerelésére mindössze 455 napot adtak. Ez nagyon szukreszabott határidő volt. A szov jet emberek azonban megértették, hogy ők nem csu pán szerződtetett munkások, akiknek teljesen mind- egy» hogy mit építenek Tudták, hogy olyan gyár fog itt emelkedni, amely a szovjet ipari kultúra A fasiszta Németország rablótámadása a Szov jetunió ellen felforgatta a szovjet polgárok békés életét. A Szovjetunió egyetlen nagy katonai táborrá változott. A „Molotov- gépkocsigyár haditechnikára tért át, harcikocsikat kezdett gyártani, amelyek feltétle nül szükségek voltak a gyűlöletes ellenségen aratott győzelem kivívásához. Új technológiai folyama tűt kellett megszervezni, új anyagok váltak szükségessé olyan alkatrészek gyártásához, amelyeket azelőtt nem készített a gyár. A gyár munkásai megértették, hogy az idő nem vár s a legrövidebb időn belül át kell állítani a gyárai hadigyártásra. A vállalat mun kásai derekasan teljesítették a haza parancsát. Hi hetetlenül rövid idő alatt bevezették és elsajátítot ták a termelés új technológiai módszerét és a mun kagépek ezreit átállították az új feladatoknak meg felelően. Már 1941 második felében több, mint 20.000 féle, az új haditechnika ‘számára szükséges alkatrészt gyártott a vállalat. Igaz, hogy a németeknek sikerült erősen meg rongálni a gyárat, de a munka azért nem szünetelt. Arm a iegfontosabb, azt a hitlensták nem tudták megbénítani: a szovjet nép akaraterejét. A munká sok és a mérnökök a bombazáporban is a helyükön maradtak és önfeláldozóén, életüket nem kímélve harcoltak a tűz ellen, hogy megmentsék a gyárbe rendezést és az anyagokat. Reggel pedig, telve az el lenség elleni bosszúval, még nagyobb lendülettel fogtak hozzá a félelmetes fegyverek gyártásához. 41 1941 1932 J. Gorelik
