Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 11. szám - Moszkva, az épülő kommunizmus fővárosa
Tyiremnoj-palota a Moszkvai Kremlben (1635—1637) A Lenin-könyvtár régi épülete Moszkvában (a volt Paskov ház.) Manersnaja-tér. Újjáépítve 1935—1938. évek ben. Moszkva építőművésze te sajátos épí tészeti jelleggel, formákkal és kompozí- ciós elemekkel rendelkezik az orosz építé szet nagyszámú együtteseinek csoportjai között. Azonban Moszkva és környéké nek művészete csak törvényszerű szaka szét képezi annak a közös és általános megszakítás nélküli láncnak, amely az orosz építészet fejlődésére jellemző. A szovjet hatalom fennállása kezdetéi től fogva nagy figyelmet szentel Moszkva újjáépítésének. Közvetlenül az Októberi Szocialista Forradalom után a külváro sok nyomortelepeiről 200.000 ember köl tözött a kényelmes belvárosi lakónegye dekbe. A városrendezési feladatok nagy szabású megoldása 1928-ban kezdődött meg a város tervszerű újjáépítésével. 1935-ben a lakóterület már 2,200.000 m2- re, a villanymüvek, vízművek teljesítőké pessége pedig közel 100 százalékkal emel kedett. Ennek megfelelő volt a közleke dés, iskola, kultúrális létesítmények fej lődése. 1935-ig Moszkva lakossága majd nem egymillióval növekedett. Az első átfogó tervet 1935-ben dolgoz ták ki. Az ezt megelőző nemzetközi pá lyázaton, melyen sok ismert külföldi vá rosrendező is résztvett, a legellentéte sebb elgondolások merültek fel. Voltak, akik le akarták rombolni a régi várost és annak helyén javasolták felépíteni az új fővárost, mások, mint műemléket java solták megtartani és az új várost tőle függetlenül gondolták megvalósítani. De egyik terv sem nyújtott helyes megoldást. Ezért a legkiválóbb orosz építőművészek ből alakult munkaközösség új tervet dol gozott ki, amely a történelmi Moszkvát értékelve, a bűnös múlt nyomortelepeit felszámolja, biztosítja a jelenlegi és jövő fő forgalmi ütőereket, de megőrzi a nép kultúrájának évszázados alakulá sát. Ezt a tervet a Kommunista Párt Központi Bizottsága 1935 június 10-én el fogadta, kiemelve, hogy „Moszkva átépí tési tervének kidolgozásánál feltétlenül a város történelmi jellegének megőrzéséből, de az utcák és terek hálózatának határo zott rendezés útján történő gyökeres át alakításából kell kiindulni.'’ A 10 évre kidolgozott terv szerint Moszkva lakossága 5 millióra, területe 28.500 hektárról 60.000 hektárra emelen dő. A zöldterület 4600 hektárról 20.200 hektárra növekszik, amely zöldterület a város körüli védőgyürükböl, a városi és kerületi parkokból, lakótömbök fásításá ból, valamit a lakó. és gyárövezetet el választó zöldsávból alakul. Az 50 km hosszú Volga-csatoma kibő vítésével a vízi utak hossza 250 km-re emelkedik, amelyhez városkörnyéki víz medencék, müutak kapcsolódnak. A történelmileg kialakult gyűrű- és su- gárrendszerü úthálózat megmarad, de az eddigi két gyürü helyett hat lesz; három diagonális főútvonal szeli át a fővárost. A zöldterületek jelentős növelésével,
