Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 2. szám - Major Gábor: Sztálin elvtárs vezetésével végképpen győz a világbéketábor
A. Pele rajza Major Gábor: Sztálin elvtárs vezetésével végképpen győz a víiágbéketábor Az elmúlt eseménydús év folyamán a világ né peinek béketábora a hatalmas Szovjetunió vezetésé vel sok döntő győzelmet ért el az imperialista hábo rús gyújtogatok bűnös tevékenysége ellen folytatott küzdelemben. A világ minden országának munkás- osztálya és dolgozó lakosságának széles tömegei a Szovjetunió sztálini békepolitikájára támaszkodva az 1952. évben abban a reményben fogják harcukat folytatni és a békéért aktívan harcoló békekatonák számát megsokszorosítani, hogy ez a harc lesz a végső és előtte meg kell torpannia a kapitalista tá madó politika leáldozó napjának. A Szovjetunió külpolitikája ma minden béke szerető, becsületes ember egyéni programjává vált. A Szovjetunió pedig szeretett reménysége az embe riségnek. Ezt minden túlzás nélkül lehet és kell hangoztatni, mert Sztálin elvtárs szavasa! élve „kormányunk politikájának és külpolitikájának alapja a békegondolat. Harc a békéért, harc az új háborúk ellen, leleplezni minden olyan lépést ame lyet az új háború előkészítése érdekében tettek meg ... ez a mi feladatunk“ A szovjet kormány fel adatai ma az egész emberiség feladatai és éppen ez az oka annak, hogy a világ békeszeretö népei egysé ges frontban, a Szovjetunióval vállvetve küzdenek a szovjet politika győzelméért, annak a politikának győzelméért, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom első napjai óta harmincnégy éven ke resztül győzelmes képviselője a dolgozó tömegek vágyainak, igazságszeretetének és jobb jövőbe ve tett reménységének. A szocialista szovjetállam keletkezése első per ceitől kezdve következetesen harcol a békéért kö vetkezetesen harcol, hogy az összes népek és álla mok, tekintet nélkül azok gazdasági és politikai rendszerére, baráti együttműködés alapján védjék a tartós b%e ügyét. A népi demokratikus álamokkal sikerült a Szovjetuniónak az ilyen együttműködés alapjait megteremteni, mégpedig annak a marxista- lenimsta elvnek alapján, amely szerint az összes né pek és nemzetek egyenlők és egyenjogúak, tekintet nélkül arra, hogy úgynevezett „kis" vagy „nagy” nemzetekről van szó Ez az egészen újtípusú testvé ri együttműködés óriási előnyöket és nagy fejlődési lehetőségeket biztosít éppen a számszerint és gazda ságilag gyengébb nemzeteknek és ma példaképül szolgál a világ minden népének. A szovjet társadal mi rendszer építő társadalmi rend, célja miinél többet, jobban és olcsóbban termelni, minél gyor sabban emelni a legszélesebb dolgozó tömegek élet- színvonalát és így előkészíteni a talajt a kommuni sta rend felépítésére. Ez a Szovjetunió belpolitikájá nak alapköve. A Szovjetunió külpolitikája egyenesen ebből a belpolitikából következik és elsőrendű fela data az, hogy az építés számára szükséges békét kivívja és biztosítsa. Biztosítani a békét, támogatni mindent, amire a béke ügye támaszkodni tud, olyan nemzetközi kapcsolatokat megteremteni, amelyek ellensúlyozni képesek az imperialista háborús uszí tok bűnös tevékenységét — ez a Szovjetunió külpo litikájának elmélete és gyakorlata. A Szovjetunió külpolitikájának alapja az a leni- nxsta-sztálinista tanítás, amely szerint iehetseges, hogy a szocialista és kapitalista társadalmi rend bé késen együttéljen, hogy a szocializmus és kommu nizmus felépítéséhez feltétlenül szükséges a tartós béke. Homlokegyenest ellenkező a kapitalista álla mok külpolitikájának alapja, amely abban van, hogy a kapitalista gazdasági rendszer nem tud meglenni állandóan ismétlődő háborúk nélkül, mert a kapi talista állam a tőkés rendszer belső és külső ellen
