Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 9. szám - Lőrincz Gyula: Magyar színházért, népi együttesért
vajúdásait, életküzdelmét azzal a harccal, amelyet a cseh nemzet, a cseh nép minden fia folytatott az osztrák elnyomás ellen, az osztrák kultűrfölény ellen, a cseh nem zeti kultúra megszületéséért. Látjuk, hogy a művé®: élete, célkitűzései, kulturális igényei egybeforrnak a legszélesebb nép rétegek vágyaival. A nemzet tudatában van annak, hogy mit jelent számára a nemzeti színház pódiuma és mikor a már- már felépülő színház leég, fájdalmából fel ocsúdva a szíhház lángjainak fényénél új ra felgyullad bennük a nemzeti kultúrá nak lángja, gyűjtést indítanak s egy em berként mozdulnak meg az új építő lépés re, hogy a füstös falakra újjáépítsék a nemzeti kultúra templomát, a nemzeti színházat. A népi demokratikus Magyarország ha sonló témával ugyancsak egy filmet ké szített és mutatott be nálunk is. a „Déry néit, Ez a film ugyancsak ezt a témát öleli fel, a nemzeti színház, a, magyar színház megteremtését, a. nemzet áldozat- készségét a magyar nemzeti színház fel állításáért, ugyanazzal az ellenféllel, az osztrák kultúrfölénnyel, az osztrák nem zeti elnyomással szemben. Kiemeli ugyan akkor a művészek, színészek és p le1 kés hazafiak, a magyar kultúra tántoríthatat lan harcosainak bátor odaadását azokkal szemben, akik gyáván meghódolnak „az osztrák kultűrfölény“ el0tt, akik gyáván feladják nemzeti kultúrájukat, akár nem zetiségüket is a császári udvar kegyeiért. Ez a film annak ellenére, hogy egy szóval sem tesz célzást az opportunista nemzeti ségi közömbösség, a kozmopolitizmus ká ros és elítélendő ideológiájára, — amely ellen ma is harcolunk, — mégis eddig a leghatásosabb formában mutatja be a kozmopolitizmus ellenkezőjét, a népből fakadó nemzeti kultúra helyes értelmezé sót, a nemzeti kultúra, hagyományait, amelynek egyetlen örökösei csakis azok lehetnek, akik a népből fakadó nemzeti kultúra hagyományaira építenek, megtölt ve az új, a szocialista világszemlélet tar talmával. Hasonló eszmei tartalommal, a nemzeti kultúra megteremtéséért folytatott harc cal foglalkozik az új Lengyelország nem. régen bemutatott filmje, „Chopin ifjúsá ga“, című film is. Ezt a három filmet azért emeltem ki, hogy mikor számunkra most lehetőség nyílik egy magyar szánház megteremtésé re hazánkban, a népi demokratikus Cseh szlovák Köztársaságban, emlékeztessek arra, hogy milyen nehéz küzdelmeket kel lett folytatni a múltban azért, hogy a nemzetek saját anyanyelvükön beszélő színházhoz jussanak, hogy szemléltetően bemutassam azt a lényeges különbséget, amit a múlt és a jelen között tapasztalha tunk nemcsak nálunk, hanem a töbhi népi demokratikus országokban is, nem beszél ve természetesen a Szovjetunióról ahol & proletár nemzetköziség szellemének meg felelően elsőnek és következetesen minden nemzet és nemzetiség számára első ízben teremtették meg a nemzeti kultúra fejlő désének előfeltételeit, ahol elsőnek nyíltak meg minden nemzet és nemzetiség szájmá ra a színházak, ahol minden nemzet fia művészetét, tehetségét bemutatta és fej lesztette a művészet legkülönbözőbb for máiban, így nem utolsósorban színházain, kon kívül a népi együttesek, tánc és ének- csoportok megteremtésével. Mikor pártunk s elsősorban Siroky elv társ kezdeményezésére megszületett a gondolat, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók részére is szükségesnek mutat kozik egy magyar színház felállítása, az első probléma, ami a színház megterem tésével felvetődött, a színészek, az ember kérdése volt. Nincsenek képzett» iskolá zott színészeink, no még sem lehet azt ál lítanunk, hogy nincsenek tehetségeink. A népierők, a magyar dolgozók soraiban ki meríthetetlen forrásra akadunk és bízunk abban, hogy a színiház alapkövének letéte lével egyidejűleg ebből a bőséges forrás ból meríthetünk olyan erőket, hogy a színház elkészülésének idejére a csehszlo vákiai magyar színház első pionírjai, első úttörői nem fognak hiányozni. A tehetségkutatás több vonalon megin dult, hogy a magyar kerületi színház szál- mára felfedezzük azokat a tehetségeket, akik a lényegét adják az alakuló magyar színháznak. Honnan meríthetünk? Néhány évvel ezelőtt kezdte meg működését a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúr- egyesülete, a Csemadok és indulásakor majdnem mindenütt a helyi csoportokban a kezdeti első lépések a műkedvelő színi- együttesek voltak. Ezek a színicsoportok nagyon sok helyütt olyan eredményeket értek el, hogy ma a tehetségkutatásnál elsősorban jönnek számításba. így példá ul a komáromi helyicsoport több színész- tehetséget. adhat az alakuló ma fivér szín háznak. Gergely Sándor színmüvével, a „Vitézek és hősök“-kel még Szlovákia, fő városának közönségét is meghódították; olvan sikerrel i átszőtték, hogy szakembe rek előtt is §zinte hihetetlennek tűnt fel az a tény, hogy a darab szereplői mű kedvelők, hogy a darab szereplői a komáromi hajógyár él munkásai, vagy más üzemek kiváló dolgozóinak soraiból kerülték ki és csak a napi munka után, az esti pihenőben tanulták be szerepüket, hogy bizonyságát adják annak, hogv a csehszlovákiai magyar dolgozók nemcsak a szocialista építő munka fizikai, de szel lemi ébnttnkásai is lehetnek. A Szlovák Nemzeti Színházban egy al kalommal, mintegy másfél évvel ezelőtt & lévai helyicsoport műkedvelő színészei ugyancsak nagy sikerrel szerepeltek a „Mélyszántás“ című darabban. Sokan kö zülük magasan túllépték az amatőr játé kosokkal szemben támasztott igényeket. Amikor csak ezt a két helyicsoportot em lítem, nem azzal a szándékkal eme-
