Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 8. szám - R. V. Kunyickij: Miért váltakoznak az évszakok?
re, hogy miért nem esnek le az emberek a Főidről. A Föld igen. nagy. Átmérője csaknem 13 ezer kilométer. Nagy erővel vonz ma gához a felületén, a (közelében lévő min den tárgyát, (mint a mágnes a vasat). Mindnyájan tudjuk, milyen veszélyes a háztetőről vagy magas fáról lezuhanni. A Föld olyan erővel vonz magához, hogy még akikor is, hacsak kis magasságból zuhanunk le, összezúzhatjuk magunkat. "Dobjunk fel egy (követ, azonnal leesik. Még a fegyverből óriási sebességgel ki lőtt, alulról felfelé haladó lövedék is ok vetlenül a Föld felszínére esik vissza vala hol, még ha kezdetben nagy távolságra jut is el tőle. Ahhoz pedig, hogy a löve dék, (vagy bármely más tárgy) valóban elrepülhessen a Főidről, roppant sebesség gel, egy perc alatt körülbelül 700 kilomé terrel kellene repülnie, máskép a Föld vonzása arra kényszeríti, hogy VLsszahull- jom a Földre. Ezért élhetnek az emberek a gömbölyű Földnek minden oldalán és ezért nem esnek le a Földről. Próbáljuk meg most bebizonyítani azt, hogy, a föld valóban gömbalakú. Ezt kü lönböző módszerekkel mutathatjuk ki. Egyik legrégibb, már az ókorban felfede zett bizonyítéka a Föld gömbalakjának a kővetkező: ha a tengeren hajózunk, vagy ha teljesein sók helyen megyünk valamely városhoz közeledve, a láthatáron először csak a legmagasabb városi épületek csú csait látjuk meg, azután pedig lassanként fokozatosan kiemelkednek a láthatár alól a város egyéb épülettó is. E& csak abban az esetben lehetséges, ha a Föld dombo rú. A szürkület jelensége, amelynek erede téről már beszéltünk, szintén azt bizo nyítja, hogy a Föld gömbalakú, mert ha a Föld sík lenne, akkor napnyugta után rögtön beállna a sötétség szürkület nél kül. Végül van még egy természeti jelenség — igaz, hogy nagyon ritkán észlelhető, — amelyben már több mint 2000 évvel ezelőtt élt régi tudósok is a Föld gömb alakjának bizonyítékát, látták. Ez a jelen ség a holdfogyatkozás. Előfordul, hogy tiszta éjjelen, amikor a Hold teljes köralakjában látásik, (azaz telihold idején), a Hold balszegélye hirte len sötétedni kezd. Kis idő múlva már észrevehető, hogy a világos holdkorongra balról kerekszélü -sötét folt ereszkedik. Ez a folt lassanként a Hold egyre nagyobb és nagyobb részét takarja eL E közben a folt széle mindig kerek marad. (2. ábra.) Mitől sötétedik el a Hold és mi az a folt, ami felületét eltakarja? A tudatlan emberek mindenkor félelem mel szemlélték a Hold fogyatkozást. Azt gondolták, hegy valami szerencsétlenség, történt a természetben, amelynek követ keztében eltűnik a Hold, esetleg még rosszabb is -történhetik. De hamarosan elmúlt a félelmük, mert a Hold felületét, vagy az annak egy részét eltakaró sötét A szürkület keletkezésének magyarázata. Az ábra baloldali részében a nyilak a napsuga rak irányát jelölik. Holdfogyatkozás. A hold korongján látni a Föld árnyékának szélét. A földgömb forgási tengelye a Föld északi és déli sarkain megy keresztül.
