Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 4. szám - Gály Iván: A kínai népidemokratikus diktatúra lényegéről / Válasz az olvasónak
pi demokratikus forradalom megoldotta a burzsoa-demokratikus forradalom egyes kér déseit is (például a földreform megvalósítá sa, a feudalizmus maradványainak kiküszö bölése stb.). Egyúttal ki kell emelni azt is, hogy a népi demokratikus forradalom *— osztályjellegét, mozgató erejét tekintve —/ már ekkor szocialista típusú forradalom volt és hogy már ebben az első fejlődési időszakban benne volt a proletárdiktatúra sok eleme. A közép- és délkeleteurópai népi demokratikus országok, miután a népi de mokrácia fejlődésének második időszakába léptek, a proletárdiktatúra funkcióit töltik be. Az újtipusú népi demokratikus kínai ál--, lám azonban fejlődése jelenlegi időszaká ban nem tölti be a proletárdiktatúra funk cióit. Ugyanakkor hangsúlyozni kell azt is, hogy Kínának jelenlegi fejlődési időszakát nem azonosíthatjuk a többi népi demokrá cia fejlődésének első időszakával sem, ami kor még a proletárdiktatúra kialakításáért és megszilárdításáért folyt a harc. Nem azonosítható azért, mivel, amint említettük, a közép- és délkeleteurópai országok fel- szabadulásuk előtt kapitalista országok voltak, míg Kína a népi forradalom győ zelme előtt félgyarmati ország volt, amely ben az imperialista elnyomás egybefonódott a feudális elnyomással. Ebből következik az is, hogy Kínában a népi demokratikus államhatalom legnagyobb feladata — fej lődésének jelenlegi szakaszában — az im perialista és feudális elnyomás teljes likvi dálása. Míg az imperialistaellenes, nemzeti felszabadító jellegű feladatokat Kínában már alapjában véve teljesítették az ameri kai imperializmus által támogatott Csan- kajsekék leverésével, addig a feudalizmus elleni harccal kapcsolatos feladatok még csak megoldás stádiumában állnak, még nem tetőzték be az agrárforradamat, amely a kínai burzsoa-demokratikus forradalom legfontosabb, leglényegesebb részét alkot ja. A felszabadult Kínában tehát ma nem beszélhetünk a proletariátus diktatúrájá ról, azonban ez nem jelenti azt, hogy ezzel szembekerülünk a világtörténelmi fejlő dés által igazolt lenini tétellel: „Az átme net a kapitalizmusból a kommunizmusba természetesen okvetlenül létrehozza a poli tikai formák óriási gazdagságát és válto zatosságát, de emellett a lényeg elkerülhe tetlen ugyanegy lesz: a proletariá tus diktatúráj a“. Nem kerülünk szembe ezzel a tétellel — amely minden marxista számára megingathatatlan — azért, mivel amint a többi népi demokrá ciákban az első fejlődési időszak megte remtette a proletárdiktatúra győzelmének feltételeit, úgy a — politikai, gazdasági el térő viszonyok miatt — más körülmények között fejlődő kinai népi demokratikus rendszer jelenlegi időszaka is megteremti Tudjuk, hogy az állam az uralmon lévő osztály politikai szervezete, vagyis az osz tályuralom fenntartására szolgáló gépezet. Amikor azt mondtuk, hogy Kínában nincs még proletárdiktatúra, ezzel nem állítjuk azt, hogy Kínában nincs diktatúra. Kíná ban a népi demokrácia diktatúrájával, a munkásosztály és a parasztság diktatúrá jával találkozunk. Tévedés volna tehát azt állítani, hogy Kínában burzsoa dikta túra van, vagy azt, hogy a proletariátus diktatúrája. Mit jelent ez a fogalom: a né pi demokrácia diktatúrája? A forradalmi mozgalomba Kínában a munkásosztály vezetésével bekapcsolódott a munkásosztály és a parasztság oldalán a kispolgárság és ugyanakkor az imperialista ellenes nemzeti burzsoázia is, amelynek ká rosodást jelentett az, hogy Kína félgyarmati ország volt, amelyet az imperialista orszá gok kényük-kedvük szerint irányítottak. Ma Kínának fel kell használnia a burzsoá zia e rétegeinek gazdasági erejét is, hogy előre lendítse nemzetgazdaságának fejlődé sét. Amint Mao-Ce-Tung 1949-ben mondot ta: „Jelenlegi politikánk feladata a kapita lizmus korlátozása, de nem tönkretétele“. A kínai népi demokrácia diktatúrája te hát nem más, mint a proletariátus és pa rasztság diktatúrája — egységes, népi de mokratikus frontban a kispolgársággal, a nemzeti burzsoáziával és különféle más ha zafias demokratikus elemekkel — és ez a diktatúra a munkásság és parasztság szö vetségére támaszkodik, amelyet a munkás- osztály vezet. A népi demokrácia diktatúrája meg fog ja teremteni a gazdasági, politikai és kul turális feltételeket ahhoz, hogy Kína a pro letariátus diktatúrájának feladatait telje sítve, meggyorsítsa útját a szocializmus fe lé. m. ív. a proletárdiktatúra kialakításának feltéte leit. Nem kerülünk ellentétbe ezzel a tétel lel azért, mivel a fejlődést a Kínai Népi Köztársaságban a munkásosztály és for radalmi kommunista pártja irányítja, amely az osztályharc fegyverének segítségével megnyitja az utat a szabad, szocialista fej lődés felé. A Szovjetunió vezette hatalmas béketá bor létezése, a kínai munkásosztálynak és élcsapatának, a kommunista pártnak ve- veztőszerepe, a munkásosztály és a paraszt ság szilárd szövetsége biztosítéka annak, hogy Kínában sikeresen megoldják a bur zsoa-demokratikus forradalom minden kér dését, leküzdik a feudális maradiságot és megalkotják a szocialista építéshez való át menet döntőiontosságú gazdasági, politikai és kulturális feltételeit.
