Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 4. szám - Gály Iván: A kínai népidemokratikus diktatúra lényegéről / Válasz az olvasónak
A kínai népidemokratikus diktatúra lényegéről 1949 október 1-én Mao-Ce-Tung, a kínai nép dicső vezére, a Kínai Kommunista Párt elnöke, Pekingben 'kihirdette a Kínai Nép- köztársaság megalakulását és így az im perializmus hálózatából egy újabb láncszem esett ki, olyan nagyságú terület, amely na gyobb, mint Európa valamennyi kapitalista állama területének két és félszerese és ame lyen az emberiség több, mint egyötöde la kik. Ez volt korunk legnagyobb eseménye a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta. És hangsúlyozni kell, hogy ez a két korszakalkotó esemény szorosan összefügg. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom döntő hatást gyakorolt a kínai népre, gon dolatai áttörték az imperialisták és a feu dális urak eszmei kínaifalát és hatalmas lendületet adtak az imperializmus és a hü- béruralom elleni népi mozgalomnak, amely 1921 júliusa, a Kínai Kommunista Párt megalakulása után már a marx-leninizmus zászlaja alatt, bolsevik típusú párt vezeté sével hódíthatott tért. Az Októberi Forra dalom jelentőségét nagyon egyszerűen és ;.ppen ezért mély igazsággal formulázta meg Mao-Ce-Tung elvtárs ezekben a sza vakban: „Az Októberi Forradalom előtt a kínaiak nemcsak, hogy nem ismerték Le nint és Sztálint, hanem Marxot és Engelset sem ismerték. Az Októberi Forradalom ágyúsortüzei hozták el nekünk a marxiz- must-leninizmust“. A marxizmus-leniniz- mus elveinek, J. V. Sztálin zseniális, Kíná val kapcsolatos munkáinak, a Szovjetunió nak köszönhető, hogy a Kínai Kommunista Párt évtizedes forradalmi harca győzelem re vitte a kínai nép imperializmuselleni, nemzeti-felszabadító, demokratikus moz-' galmát. Ez a győzelem óriási jelentőségű nemcsak a kínai nép történelme szempont jából, hanem új lapot nyit a gyarmati és félgyarmati országok népeinek szabadság küzdelmében is. És ugyanakkor ez a győ zelem hatalmas mértékű megerősödését je lenti a világ békearcvonalának a barbár imperializmus ellen vívott küzdelmében. Végezetül pedig a szocializmus végső győ zelme szempontjából is felbecsülhetetlen je lentőségű esemény a Kínai Népköztársaság J. V. Sztálin még 1926-ban leszögezte a kínai burzsoa forradalom három különleges vonását. Az első az volt, hogy ez a burzsoa- demokratikus forradalom egyben nemzeti felszabadító forradalom is, amelynek éle a külföldi imperializmus kínai uralma ellen irányul és Így a kínai forradalom közvet-, lenül összefügg minden ország proletariá tusának imperializmuselleni forradalmaival. Másodszor Sztálin elvtárs rámutatott a nemzeti nagyiburzsoázia gyengeségére s ebből azt következtette, hogy a kínai forradalom irányítása, vezetése törvényszerűen átmegy a kínai proletariátus és pártja kezébe. Har madszor pedig rámutatott arra, hogy Kína mellett ott áll és fejlődik a Szovjetunió, amelynek forradalmi tapasztalatai és se gítsége megkönnyíti a kínai proletariátus harcát az imperializmus és a feudális ura lom ellen. És valóban, Kínában a fejlődés az elmúlt negyedévszázadban, igazat adott Sztálin elv- • társ szavainak. 1927-től kezdve a burzsoa-- demokratikus forradalom élére a munkás-' osztály és élcsapata, Kína Kommunista- Pártja állt, amely az 1949. évi győzelem hez vezette el Kína népét. Megalakult a Kínai Népköztársaság, amely az új demo krácia vagyis a népi demokrácia állama. Ez annyit jelent, hogy Kínában a prole tariátus vezetésével az addig kizsákmá nyolt többség jutott uralomra, hogy ez a demokrácia nem minősíthető burzsoa-demo- kráciának, amely végeredményben nem más, mint a burzsoázia diktatúrája. A kínai népi demokratikus rendszer ugyanakkor azonban nem tölti be azt a szerepet, nem gyakorolja azokat a funkció kat, amelyeket Közép- és Délkelet-Európa népi demokratikus rendszerei betöltenek és gyakorolnak. Mi itt a különbség? Közép- és Délkelet-Eurőpa országai a múltban, a Szovjet Hadsereg általi felsza badítás előtt, kapitalista országok voltak. A felszabadulás után a népi demokráciák fejlődésének első időszakában ezekben az országokban éles osztályharc folyt a pro letárdiktatúra kialakításáért és megszilár dításáért. Ebben az első időszakban a né n mm i. Kubinyec Gyula., korláti dolgozó le vélben fordult szerkesztőségünkhöz, amelyben felvetette a Kínai Népi Köztársaság politikai berendezésének kérdését. Mivel ennek a kérdésnek tisztázása közérdekű, az alábbi cikk ben adunk választ. D. megalakulása, mivel, amint azt V. I. Le nin még 1923-ban mondotta, a harc ered ménye végezetül is attól függ, hogy Orosz ország, India, Kína a föld lakosságának óriási többségét alkotja.
