Fáklya, 1951 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 4. szám - A szocializmus útja egyben a népek barátságának útja is
26-iki száma). S a következő napon, a sortűz után foglalkozik ugyan a kosúti gyilkossággal, de megállapítja „hogy a csendőrök jogosan használták fegyvereiket14 s szerinte „a kiontott munkásvér a lelkiismeretlen izgatok lelkét ter heli“. A PMH szerint 1?ehát a komunistákét, akik az éhező, nyomorgó munkanélküli töme gek mellé állottak. A PlvlH, a magyar burzsoá zia lapja szerint tehát a kiontott munkásvérért, a magyar munkás véréért a felelősség nem azo kat terhelte, akik a csendőröket Kosútra vezé nyelték, „nem azokat, akik tüzet vezényeltek, nem azokat akik 7.50 koronát fizetnek egy napra, nem azokat, akik nem akarnak szerző dést kötni, hanem a szerződés nélküli álla potot tartják fenn, hogy egyéni szerződések kel hajtsák a munkásokat a teljes nyomorba és elkeseredésbe, — nem. Isten ments! Ne bántsuk az egyesült cseh-magyar urakat és cseh csendőreiket. . . cseh munkások tüntet nek a magyar munkások meggyilkolása ellen, a magyar urak helyeslik a magyar munkások ba eresztett sortüzet. A magyar földbirtoko sok és gyárosok egy frontban a cseh csend őrökkel — a magyar munkások ellen.“ (Mun kás, 1931 május 31.) A magyar burrzsoázia urai, akik „drága magyar testvért“ emlegettek, helyeselték a magyar munkások meggyilkolását, egy gyé kényen árultak a cseh és szlovák burzsoáziá val, a magyar párt parlamenti képviselői tap solva helyeseltek a szlovák burzsoázia képvise lőjének, Szlávik György belügyminiszternek, amikor a kosúti sortííz után ostromállapotot hirdetett ki, a falut megszállták fegyveres katonasággal és csendőrséggel s utána a par lamentben kijelentették: „Most Kosúton rend és nyugalom van“. De hogy mikor lesz rend és nyugalom nemcsak Kosúton, hanem az egész országban, azt Gottwald elvtárs mon dotta meg, amikor bátor bolsevik módon a szemébe vágta az egyesült cseh, szlovák és ma gyar burzsoáziának: „Rend és nyugalom csak akkor lesz, ha titeket a pokolba söpörtünk“. A történelem, az események igazolták Gottwald elvtárs szavait. Rend és nyugalom csak akkor lett, a két ország közötti ellentétek is csak akkor simultak el, amikor a „Gott wald elvtárs vezette csehszlovák munkásosz tály győzelme után, a fordulat évében a lenini sztálini nemzetiségi politika elvei alapján nem csak a cseh és szlovák nemzet közötti viszony végleges rendezésére került sor, hanem magyar nemzetiségű polgárainknak is megadtunk nem zeti kultúrájuk kifejlesztésére szükséges min den gazdasági, politikai és kulturális előfelté telt“. (Široký) És hogy a lenini-sztálini nemzetiségi poli tika elvei miben valósulnak meg, valamint, hogy mik azok az előbb említett előfeltételek, amelyek hazánk bármelyik nemzetiségének egy formán adják meg a lehetőségeket nemzeti kul túrájának kifej esztetósére, azt Široký elvtárs az SzKP Központi Bizottságának ez év április 18- iki ülésén így határozta meg: „Mennél gyor sabban és sikeresebben haladunk a szocializ mus felé, annál teljesebben érvényesülnek a szocialista iparosítás alapelvei az elmaradott országok gyorsított gazdasági fejlődésénél. Mennél gyorsabban és sikeresebben haladunk a szocializmus felé, annál mélyebben és szélesebb értelemben érvényesülnek a lenini-sztálini alap elvek a szocialista építés nemzetiségi politiká ja tekintetében. Üjabb példaadó bizonyíték áll itt előttünk, miként oldja meg a munkásosztály miként oldja meg a Párt Gottwald elvtárs ve zetése alatt a nemzetiségi kérdést. Itt nemcsak arról van szó, hogy népi demokratikus rend szerijükben lehetetlenek és elképzelhetetlenek az olyan jelenségek, mint a nemzetiségi elnyo más, a nemzeti élet korlátozása, a gyárak le állítása és a fokozott gazdasági kizsákmányo lás. Népi demokratikus rendszerünkben nem csak arról vám szó, hogy nincsen uralkodó nemzet, amely a többire rákényszerítené aka ratát. Köztársaságunk nemzetei egyenjogúak. Arról van szó és ebben rejlik nálunk a nem zetiségi kérdés megoldásának lényege, hogy Pártunk és kormányunk mindent megtesznek, hogy Szlovákia a leggyorsabban és legs dere sebben leküzdje gazdasági elmaradottságát, hogy Szlovákia népe a leggyorsabban behoz hassa azt. amit történelmi fejlődése folyamán a nemzeti elnyomás és a kétszeres kapitalista kizsákmányolás bűnéből elmulasztott“. A lenini-sztálini nemzetiségi politika e meg valósításának mindkét országban, valamint mindkét ország népének egy célért, a szocia lizmus megteremtésére való törekvéseinek és a két ország közötti eddigi kapcsolatok kimé lyítésének következménye volt a megkötött, kulturális egyezmény. A két ország munkásosz tálya, valamint haladó hagyományai közötti kapcsolatok kötötték össze a két népet, bár mennyire is igyekezett a burzsoázia nemzetiségi ellentéteket szítani. Révai elvtárs mind az ^egyezmény megkötésekor mind pedig a füleki munkások előtt mondott beszédében hangsú lyozta, hogy a két ország népei közötti kapcso latok, különösen kultúrális téren nem úikele- tűek. A cseh nép nagy nemzeti és szociális moz galma, a huszitizmus nagy hatással volt a ma gyar nép történelmére és „nemcsak a tizenötö dik századbeli magyarországi parasztforrada lomban játszott nagy szerepet, hanem el készí tette és befolyásolta a kés'bbi magyarországi reformációt.“ (Révai). A két ország nepe kö zötti kapcsolatok a további idők folyamán is megvoltak. A későbbi századokban, a tizenha todik és a tizenhetedik században Bocskay és
