Fáklya, 1951 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 4. szám - Sas Andor: A Sztálini Alkotmány
A Szovjetunió polgárainak joguk van munkára, va gyis joguk van arra, hogy biztosított munkát kapja nak, a végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazással. Sztálini Alkotmány 118 cikkely. Irta Dr. Sas Andor A Sztálini Alkotmány December 5-ike országos emléknap a Szov jetunióban. 1936-ban ezen a napon fogadta el egyhangúlag a VIII. rendkívüli Össz-szövet- ségi Szovjet kongresszus Sztálin elvtárs láng eszű alkotását, az új Össz-szövetségi Alkot mányt, amely az 1924-es alkotmány helyére lé pett. Az 1956-os alkotmány megalkotója után a Sztálini alkotmány nevet viseli. Törvény erőre emeli azoknak a harcoknak az eredmé nyét, amelyet a szovjet népek — élükön Le nin és Sztálin nagy pártjával — a kizsákmá nyolok, a reakció bérencei és az idegen beto lakodók elleni harcokban kivívott s mely a termelő- és munkaeszközök szocialista tulaj- donbavételével, a társadalom új rendjének és tagozódásának megteremtésével, a munkanél küliség és a nyonyor kiküszöbölésével, 60 nem zet és népcsoport teljes egyenjogúságának biz tosításával olyan példát állított e föld népei elé, amelynek nincs párja az emberiség eddigi történetében. A Sztálini Alkotmány köré tömörülve véd ték meg a Szovjetunió népei dicsőséges és ál dozatos harcukban hazájuk, épségét és függet lenségét a leggyilkosabb és Vgbarbárabb be tolakodóknak, a hitleri fasizmusnak támadása ellen. Népek és országok egész sorát szabadí tották fel a íeigázottság alól, helytállásukkal helyrebillentették a háborús pusztítást és elva- dultság szörnyű mérlegét s a haladás erőinek legyőzhetetlenségét bizonyították. Az imperi alista kapitalizmus reménytelen káosza fölé emelték azt az erőt, mely egyedül képes ter mékeny újat teremteni, egyedül érdemes arra, hogy a dolgozók fáradozásának és hitének, bi zakodásának és jövőbe vetett reményének le téteményese legyen: a szocializmus helyreállí tó és továbbépítő erejét Sztál in elvtárs az említett Vili. Össz-szö- vetségi szovjet kongresszuson tartott referá tumában az ő nevét viselő alkotmány jellem zésére a következőket mondotta: „ . . egysze rűen, tömören, szinte jegyzőkönyvi stílusban tárgyalja a szocializmus győzelmének tényeit a Szovjetunióban, azokat a tényeket, melyek a Szovjentunió dolgozóinak a kapitalista rab ságból való fölszabadulásáról beszélnek, a szé les, végig következetes demokrácia győzelmé nek tényeiről a Szovjetunióban.” „Az alkot mány ama vívmányok regisztrálása és törvény formájában való megrögzítése, amelyeket már elértünk és biztosítottunk.’’ (A Leninizmus kérdései. Pravda, Bratislava, 1950., 499 oldal.) Vegyük elő a Sztálini Alkotmánynak 1947- ben Moszkvában az Idegennyelvű Irodalmi Kiadó által megjelentetett magyarnyelvű ki adását. Először is a könyv kiállítása lep meg, a kiadvány gondozottsága, a betűk, a kétszínben történő nyomás és a forma tetszetőssége, a könyvdiszek szépsége és szocialista jellege. Mennyi szeretettel, technikai tökéletességgel és Ízléssel állították ki ezt a bibliofil jellegű, 115 oldalnyi terjedelmű könyvecskét A másik meglepetés a magyar szöveg nyel vének tisztasága és szakszerű hibátlansága. Hatvan népcsoport él a- Szovjetunióban, de úgylátszik, ezeknek nyelvi és ‘rodalmi kul túráján kívül Moszkva minden kultúrát meg becsül és minden kultúrának otthont ad. A Sztálini Alkotmány 13 fejezetben 146 cikkelyt foglal magában. A cikkelyek túl nyomó többsége csupán egy-egy. mondatból áll. Ha kivételesen valamelyikben két mondat fordul elő, akkor a főmondamvalót tartalmazó mondathoz a mondat értelmének megvilágítá sa kedvéért még egy rövid mondat járul. Mily egyszerű és tiszta szavak s mily hatalmas a tartalmuk, milyen megkapó egyszerűséggel szólaltatják meg mindazt, amit a dolgozók harcai kivívtak és szocialista társadalomfor máló akarata létrehozott. A nagy igazságokat és a nagy tetteket ime milyen tömören és egy-
