Fáklya, 1951 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 1. szám - Bátky László: Szövetkezeti mozgalmunk fejlődése az 1951-es évig
tározott irányt adott a CsKP Központi Bizott ságának ez év februárjában tartott ülése, ame lyen Slánský elvtárs leleplezi és megmutatja a kulák tevékenységét az EFSz-ekben. . a ku- lák a szövetkezetben még veszedelmesebb mint a szövetkezeten kívül és sohasem hagy fel a szövetkezet elleni harcával. A falusi gazda gokat nem szabad beengednünk az EFSz-ekbe. Mindenütt, ahol az EFSz-ekbe beengedték a ku- lákot, taggyűlést kell összehívni és a tagoknak meg kell magyarázni, hogy miért kell végre hajtani a kulákok kizárását.” A CsKP Központi Bizottságának ülése, amely megjelölte a szövetkezeti mozgalom leg közelebbi feladatait, elsőnek az osztályhare ki élezését, a falusi gazdagok leleplezését és ki zárását a szövetkezetekből, valamint elszigete lésüket határozza meg. A szövetkezeteknek a kulákoktól való megtisztításával a Párt mint egy alapfeltételét teremti meg a további fő feladatnak, a, szövetkezetek megszilárdításá nak. „A Párt számára — mondotta Slánský elvtárs — nincs fontosabb feladat ma a falun, mint a szövetkezetek megszilárdítása, különös tekintettel a magasabb típusú szövetkezetekre és gazdálkodásuk eredményeinek biztosításá ra.” A szövetkezetek megszilárdításának egyik legfontosabb része a munka igazságos jutalma zása. A szövetkezetekbe be kell vezetni a mun kanormákat és a munkának a munkaegységek szerinti jutalmazását. ,,A szövetkezetekben — állapította meg Slánský elvtárs — annak az elvnek kell érvényesülni, hogy a kevés és rossz munka kevés jutalommal jár. A szövetkezet tagját a mennyiség, a munka neheze, minősé ge szerint kell jutalmazni.” A Párt irányítása szerint a magasabb típusú EFSz-ekben mindenütt bevezették a munkanor mákat és a munkaegység szerinti jutalmazást, így a jövedelemnek a tagok között a végzett munka arányában történt felosztásával a szö vetkezetek tagjai közt megszilárdul a munka- fegyelem, közvetlenül érdekelve vannak a szö vetkezeti termelésben és a munka termelékeny ségében és ezzel nagymértékben hozzájárulnak, a termelés fokozásához, a hektárhozamok emelé séhez. Ugyancsak a szövetkezeti jövedelemnek a végzett munka arányában való szétosztásá val tudatosították a szövetkezetek tagjai, hogy „.. . a közös szövetkezeti vagyonnak társ- tulajdonosai lesznek, mint szövetkezeti tagok teljesjogúan döntenek a felmerült kérdésekben, sajátjukban és maguknak gazdálkodnak”, va lamint azt, hogy „a munkaegység értéke nem állandó jellegű, hanem attól függ, hogy a ta gok a szövetkezetekben miképpen gazdálkod nak. Ha jól gazdálkodnak, a jutalom nagy, ha pedig rosszul, a jutalom kicsi.” A másik további főfeladata szövetkezeteink nek, hogy bevezessék és növeljék a közös szö vetkezeti állattenyésztést. Már a Központi Bi zottság határozata előtt nagymértékben előse gítette a szövetkezeti állattenyésztés fellendii- lését a kormány múlt év novemberében kiadott rendeletével, amelyben a szövetkezeti istállók biztosítását adaptálás útján rendelte el. A kor mányrendelet lehetőséget adott a szövetkeztek- nek arrai, hogy a falvakban lévő kihasználat lan épületeket, a kulákok istállóit kisebb átala kítás, javítás által szövetkezeti istállóknak használják fel. Hogy mekkora fontossággal bír a szövetkezeti állattenyésztés minél gyorsabb ütemben való kiterjesztése, mi sem bizonyítja jobban, mint az utóbbi időkben előfordult hús ellátási nehézségeink, amelyek részben abból származtak, hogy az egyre fokozódó' fogyasz tást a kisüzemi termelés, az egyéni gazdálko dás kielégíteni nem tudja. E nehézségek le küzdésére irányuló törekvések még jobban meggyorsítják a szövetkezeti állattenyésztés minél szélesebb mértékben és minél gyorsabb ütemben való megteremtését. Tehát élelmiszer ellátásunk és mezőgazdasági iparunk fejlődé sünk okozta nyersanyag hiányait olymér tékben küzdhetjük le, amilyen mértékben át térünk a kisüzemi egyéni gazdálkodásról a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodásra. Éppen ebből kiindulva a szövetkezeti mozgalom fejlő désének meggyorsítása és a szövetkezeti gaz dálkodás minél nagyobb mértékben való kiter jesztése nemcsak a dolgozó parasztság ügye, hanem egész dolgozó népünk ügye lett. * Szövetkezeti mozgalmunkban, a szövetkezeti gazdálkodás által az idén elért eredményeket felbecsülni és azokat kiértékelni még korai vol na, Az EFSz-ek nagy száma ez évben takarítot ta be először termését az egyesített nagytábla földekről. A termésbetakarítás eddigi eredmé nyeiről már megállapítható, hogy a szövetkeze tek az előttük álló akadályok és nehézségek el lenére is a termelésben biztos sikereket értek el. A szövetkezetekből érkező jelentések rend kívül bő termésről számolnak be. Sok falu ból jelentik, hogy olyan termés, mint amilyen most volt a szövetkezetek földiéin, emtorem- lékezet óta, nem volt, Nem ritkaság a 40 má zsás hektáronkénti ősziárpa, vagy pedig a 35— 36 mázsás búzatermés. A szövetkezeti gazdálkodás által elért rend- kfvül ió terméseredmények és a tagoknak eb ből származó magas fntalmazása, úiabb győ zelmet i el ént a még eddig egvénileg gazdálko dók fölött. Közülük sokan már az aratás ide ié alatt a szemléltető bizonyítékok hatása alatt beléptek a szövetkezeti tagok sorába. Ha a múlt év szövetkezeti mozgalmunkban a, fordulat éve volt akkor az ezévi eredmények olvan meggyőző bizonyítókul kell. hozv szol gáltának. hogy szövetkezeti gazdálkodásunk döntő többségbe kerüliön az egyéni gazdálko dással szemben Eredményeink megadták a, le hetőségét annak hogv ezt valóra is váltsuk és hogv Pártunk útmutatása, nyomán és Pártunk segítségével m érföldes léptekkel vigvük előre népidemokráciánkat a szocializmus felé.
