Fáklya, 1951 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 3. szám - A nagy békefelhívás
Alig fél éve múlott, hogy ez év februárjában a moszkvai Pravda munkatársának több külpo litikai jellegű kérdésre válaszolt Sztálin elv társ, amikor is a világ békéjéért vívott harc programmját fejtette ki. Sztálin elvtárs akkor azt mondotta: ,,A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőr zésének ügyét és mindvégig kitartanak mellet te. A háború elkerülhetetlenné válhat, ha a há borús gyújtogatóknak sikerül háborús hazugsá gaikkal behálózni a néptömegeket, megtévesz teni és új világháborúba sodorni őket.“ Hogy Sztálin elvtárs szavai milyen lángeszű éléslátással világították - meg a nemzetközi helyzetet és magyarázták meg minden békesze rető ember számára a háborúra uszító impe rialisták törekvéseit, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az azóta eltelt időben a háborús uszítok csoportja eszeveszett propagandát indí tott a háborús hisztéria fokozására és minden igyekezetük arra irányult, hogy „hazugságaik kal sikerüljön behálózniok és megtéveszteniük a tömegeket“, hogy céljaikat elérhessék, a há borút kirobbanthassák. E háborús hisztéria fo kozására és a tömegek megfélemlítésére hasz nálta fel az imperialisták csoportja az atom fegyver gyártásának titkát. Az atombomba egyedüli tulajdonosának tudták és hitték magu kat és háborús fenyegetéseikben úgy tartották cérnaszálon függve a világ emberisége felett az atombomba borzalmait, mintha az a cérna szál, akkor szakadna el, amikor ők karják. Hi valkodva gúnyolták és becsmérelték a világ né peinek békéért vívott harcát, fitymálták a nyolcszázmilliós béketábor jelentőségét és az zal akarták félrevezetni a tömegeket, hogy hiá ba a sokszázmilliós tömegek békeharca, ez a bé keharc eredménytelen, mert a „döntő erő“, az atombomba az imperialisták kezében van. Ez az atomfegyverrel való kérkedés arra irányult, hogy az imperialisták megfélemlítsék a világ népeit, megbénítsák a béketábornak a háború megakadályozására irányuló törekvéseit. Ebben a feszült helyzetben szólalt meg újra Sztálin elvtárs, amikor a Pravda munkatársá nak az atomfegyverrel kapcsolatos kérdéseire válaszolt. Sztálin elvtárs nyilatkozata óriási ha tással volt az egész világ közvéleményére. Meg cáfolta az imperialisták atommonopoliumáról költött legendáját, lehetetlenné tette az atom zsarolást és azzal „hogy az atomfegyver titká nak nem csupán az USA van birokában, hanem más országok — mindenekelőtt a Szovjetunió — is“ megerősítette a világ népeinek a béke megőrzésébe vetett hitét. Sztálin elvtárs nyilatkozatában utal arra, hogy nemrégiben a Szovjetunióban kipróbálták az atombomba egyik fajtáját és ezt az imperia listák úgy igyekeztek beállítani, mintha az az imperialista államok ellen irányulna, háborús, támadó készülődés volna a Szovjetunió részé ről az angol-amerikai tömb ellen. A Szovjet unióban történt második atomrobbanás riadal mat keltett az imperialista körökben és Sztá lin elvtárs nyilatkozatában leleplezi, hogy en nek a riadalomnak mi volt az igazi célja, le leplezi az imperialisták által csapott hűhó indi- tóokait. „Az agresszorok — mondja Sztálin elv társ — természetesen azt akarják, hogy a Szovjetunió fegyvertelen legyen, ha az agresz- szorok támadást indítanak ellene. A Szovjet unió azonban nem ért ezzel egyet és úgy véli, hogy az agresszort teljes fegyverzetben kell fogadni. Következésképen tehát, ha az USA nem szándékszik megtámadni a Szovjetuniót, akkor az amerikai személyiségek riadalmát in dokolatlannak és képmutatónak kell tekinteni, mert a Szovjetunió nem gondol arra, hogy va laha is megtámadja az USA-t vagy bármely más országot.“ Sztálin elvtárs már februári nyilatkozatában minden ember számára érthetően kifejtette, hogyha az imperialisták hazugságai, a Szov jetunióra szórt azon rágalmak, hogy a Szovjet unió támadására készül, háborús, fegyverkezé si politikát folytat, megfelelnének a valóság nak, akkor a szovjet állam nem volna képes tel jes erővel fejleszteni polgári szükségletekre dolgozó iparát, olyan nagy építkezéseket kez deni, mint a volgai, dnyeperi, amu-darjai vízi- erőműtelepek, amelyekhez többszázmilliárdos költségvetési kiadások szükségesek, nem volna képes százmilliárdokat befektetni a német meg szállók által szétrombolt népgazdaság újjáépí tésébe. A Szovjetunió nem háborúra készülődik ha nem a kommunizmust, a nagy szovjet ország népeinek boldog jövőjét, gondtalan életét építi. Már pedig egy ország dolgozó népének jóléte, bősége csak békében lehet biztosítva. Ezt ép pen maguk az imperialista államok veztői tud hatják legjobban, azaz ezen országok dolgozói, akik saját bőrükön érzik, hogy mit jelent a háborús politika, a fegyverkezési hajsza. A Szovjetunió következetes és tántoríthatat lan harcot folytat a béke megőrzéséért és ép pen a béke megőrzésének az ügye kényszerí tette arra, hogy atomfegyvere legyen, „hogy abban az estben — mint Sztálin elvtárs mon dotta — ha az USA megtámadja országun kat ... teljes fegyverzetben fogadhassa az agresszorokat“. A Szovjetunió az atomfegyvert nem a háború előkészítésére használja, hanem a háború megakadályozására, a béketábor sú lyának növelésére, hogy figyelmeztesse a hábo rú megszállottjait: a világ népeinek békéért ví vott harca nem Don Kihoté szélmalomharca, A nagy békefelhívás
