Fáklya, 1951 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 2. szám - Milan Lajčiak: Mint az úttörő… (ford. Lály Olga) - Lenin: A verseny megszervezéséről - Marx-Engels: Az uralkodó gondolatok és az uralkodó anyagi visszonyok [viszonyok] összefüggéseiről
elhurcoltak a fasiszták. Mennyit beszélt a szegény gyerek, hogy milyen rossz volt neki ott és csak egy hajszálon múlott, hogy oda nem veszett. Azután a hah >ru- ra is gondolt, a borzalmas pusztulásra. Az ő háza is, amelyet oly nehéz munkával szerzett, belövést kapott. Es megint így lenne, ha az a sok millió ember nem dol gozna becsületesen és nem állna ellen a háborús uszitóknak és éppen ő, akinek oly rossz tapasztalatai voltak a múltban, ellenkezik, zúgolódik most és nem kap csolódik bele abba a mozgalomba, amely a tartós beke megvedeseert folyik. Mé lyen szegyelte magat. Merges volt ónma gára is. Szeretett volna már kint lenni a bányából, mert a sötétség meg súlyo sabba tette gondolatait. Munka után nem ment az ünnepélyre, gyors léptékké! Sietett haza. Már dön tött magaban, hogy holnap reggel az el ső dolga lesz, hogy alairja a szocialista munkaversenyt. Csak mielőtt aláírja, még valamit tenni kell. Eltökélt szándéka volt, hogy a szocialista munkaverseny aláírása előtt meg nyíltan megmondja a vélemé nyét azoknak a reakciós bitangoknak, akik finom, válogatott mondatokkal rá galmazták a Pártot, a népi demokráciát és őt teljesen félrevezettek. És Pista, mintha belelátott volna ennek a becsü letes bányásznak a leikébe, mosolyogva arra gondolt, hogy ez a megbízható öreg harcos nemsokára ott fog tartani, hogy a reakciót az egész bánymunkás- ság előtt kíméletlenül le fogja leplezni. / / / t ttt az úf .. Irta: MILAN LAJCÍAK A sztálini építkezésekre mindg álmodozva, csendben gondolok. Mint az úttörő, ki új pusztákat hódit követve fénylő csillagot. Millió hektárt változtat meg a békés emberi agy. Gabonavetés ring és patak csörgedez a földön, mit egykor Kara-Kum uralt. És a kubani tágas sziyeppen hol a nyár forró mint izzó parázs, illatos ligetek fölött repui folyók ura, a bölcs kolhozparaszt. Mikor Kachovkánál munkába fognak a fénylő turbinák, én, eívtársaim, a sze-p szovjet hont újra üdvözlöm verseim szárnván. Hogy mindenki ki köztársaságunkat szereti anyjaként, értékelje milyen hatalmas munka ott a gátépítés. Hogy mindenki, aki hitt Sztálinban és vele együtt harcba ment az emberiségnek teremteni bekességes es boldog életet, üdvözölje most szülőföldjét, mezőket, gyárát, réteket hisz Duna s Volga mint két hullám szovjet tengerbe ö nafenek. Fordította: Gály Olga A verseny megszervezéséről „Azok közé a süietlensegek közé, amelyeket a burzsoázia oly szívesen terjeszt a szocializmusról, tartozik az, hogy a szo cialisták tagadják a verseny jelentőseget. A valóságban pedig csakis a szocializmus, amely megszünteti az osztályokat es kö- vetkezéskep a tömegek leigázottságát, csakis a szocializmus nyitja meg elsőízben a valóban tömegmértékben folyó verseny hez vezető útat. És éppen a szovjet szervezet, amely a polgári köztársaság formális demokráciájáról áttér a dolgozó tömegek valóságos részvételére az igazgatásban, indít meg elsőizben sze leskörű versenyt. Ezt politikai teren sokkal könnyebb megin dítani, mint gazdasági teren, de a szocializmus sikere szem pontjából éppen az utóbbi a fontos. Nézzük a verseny megszervezésének olyan eszközét, mint a nyilvánosság. A polgári köztársaság ezt csak formálisán biz tosítja, amikor a valóságban a sajtót alárendeli a tőkének, pikáns politikai semmisegekkel szórakoztatja a „csőcseleket”, azt ellenben, hogy mi történik a műhelyekben, kereskedelmi ügyletekben, a szállításokban, stb. beborítja az „üzleti titok*' leplével, amely a „szent magántulajdont” óvja. A szovjet ha talom megszüntette az üzleti titkot, új útra lepett, de még csaknem semmit sem tettünk annak érdekében, hogy a nyil vánosságot a gazdasági verseny céljára felhasználjuk. Az ízig- verig hazug és nyíltan rágalmazó burzsoá sajtó kíméletlen el nyomásával egyidejűleg rendszeres munkát kell folytatnunk olyan sajtó megteremtéséért, amely nem polit kai pikanteriák- „Az az osztály, amely az anyagi termelés eszközeivel ,s ren delkezik, ezzel egyúttal a szellemi termelés eszközeivel is ten- delkezik, úgyhogy ezáltal mindazoknak a gondolatai is, ckik híján vannak a szellemi termelés eszközeinek, általában en nek az osztálynak vannak alárendelve. Az uralkodó gondo latok nem egyebek, mint az uralkodó anyagi viszonyok eszmei kifejezései, a gondolatokként felfogott uralkodó anyagi viszo nyoknak eszmei kifejezései, amelyek az egyik osztályt uralko dóvá teszik, vagyis ez osztály uralmának gondolatai." Marx-Engels, 1845—1846. Az uralkodó gondolatok és az uralkodó anyagi visszonyok összefüggéseiről kai és semmiségekkel szórakoztatja és butítja a népet, hanem éppen a mindennapi gazdasági élet kérdéséit állítja a tömegek itélőszéke elé és segítséget nyújt komoly tanulmányozásukhoz. Minden egyes gyár, minden egyes falu egy egy terme Lesi ts fogyasztási közösség, amelynek jogában áll es kötelessége, hogy a maga módján alkalmazza az általános szovjet törvé nyeket (a „maga módján”, nem megszegésük értelmében, ha nem végrehajtásuk formáinak sokfelesege értelmében), hogy a maga módján oldja meg a termeles nyilvantartasának es a termékek elosztásának problémáját. A kapitalizmusban ez az egyes tőkés, földbirtokos, kulák „magánügye" volt. A szovjet hatalomban ez nem magánügy, hanem a legfontosabb allam- ügy.'' Lenin, 1918. mumus.
