Fáklya, 1951 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 2. szám - Gály Iván: Társadalmunk újságírói
TÁRSADALMUNK ÚJSÁGÍRÓI „A bolsevik Párt kezében szervezeteink megerősítésere és tömegbefolyása kiharcolására hatalmas fegyver volt a Pétervá- rott megjelenő „Pravda" c. napilap" — olvashatjuk az SzK(b)P története ötödik fejezetében. A Právda, amely 1912 ben jelent meg először, tökéletesen betöltötte szerepét, mint kollektív szer vező és propagátor. Kérlelhetetlen harcot folytatott a korhadt «ári rendszer ellen, bátran védte a munkásosztály igazat, annak szószólója, harcos társa volt. A munkások sajátjuknak tekin tették és nemcsak olvassták, hanem írták is. A Právda hatal- masszámu munkáslevelezőtáborral rendelkezett, úgyhogy evente átlag 11.000 levelet közölt. A bolsevik párt a munkáslevclező- kön keresztül mindennapos, szoros kapcsolatban állt a cári Oroszország kizsákmányolt és elnyomott proletárjaival, a dolgo sé parasztokkal, a forradalmi munkásmozgalommal. A Právda volt az a lap, amelyben a munkáslevelezés tömegméreteket öl tött. Magának a munkáslevelezésnek régibb a története. A for radalmi munkásmozgalmi harcok során munkások szerkesztet ték a tőkés rendszert élesen támadó röplapokat, a munkásosz tályhoz intézett felhívásokat, amelyekkel öntudatositottak a pro letariátust, rámutattak ádáz ellenségére a tőkésre, a kapita lista rendszer visszásságaira és harcba mozgósították ez ellen a rothadó, a monopolista kapitalizmus felé haladó rendszer ellen. A munkáslevelezők további fejlődését jelentette a lenini „Iskra" és a sztálini „Brdzola" — az első bolsevik lapok meg indulása. Az Iskra első megjelenése óta, 1900 decemberétől a bolseviki sajtó a „munkáslevelező’' büszke címével tünteti ki azokat a munkásokat, akik öntudatosan, megertve a partsajtó hatalmas jelentőségű feladatát, bekapcsolódtak munkatársai kö zé, hogy elmélyítsék a munkásosztállyal való kapcs ilatat. Az ískra, Brdzola és más bolseviki lapok nagy mértekben kivették részüket abból, hogy oroszországi munkásosztály, szö vetségesével a dolgozó parasztsággal együtt, az SZKfh) P veze tésevei a nagy Októberi Szocialista Forradalomban disntő győ zelmet aratott a kapitalizmus erői felett és megalapította a szovjetek szabad országát. Ezek a lapok és különösen a Pravda előkész’tették ezt a győzelmet, amely határkövet jelent az emberi társadalom fej lődésében. Ebben a vonatkozásban is kitűnik a munkáslevelezők írásainak hatalmas fontossága A bolsevik partnak ugyanis nagy segítségét jelentett a politikai harc stratégiája és taktikaia meg határozásában az ország egyes részeiben uralkodó viszonyok, körülmények, munkásharcok leírása éppúgy, mint a dolgozók forradalmi nézeteinek ismertetése, hogy a párt politik íjat he lyesen tudja alkalmazni, különböző feltetelek, körülmények között. A munkáslevelezők mozgalma a Szovjet únióban különösen a polgárháború befejezése után kezdett rohamosan fejlődni és 192: bán a bolsevik Párt XII. kongresszusán Sztálin elv társ a munkaslevelezőket úgy jellemezte, mint a párt uj erejet a szovjet újságírásban. A munkásleveiezők hatalmas munkát végeztek a Szovjet unióban az iparosítás és az ötéves tervek éveiben, rámutatva ar ra, ami új és fejlődik, ami a jövőt hozza közelebb, másrészt pe dig kipellengérezve a munkához való nem szocialista viszonyt, a bürokráciát, a kapitalizmus minden maradványát. Ma, am kor a Szovjetunió bátor és gyors léptekkel halad a kommunizmus felé, élharcosai sorában ott látjuk a munkás levelezők t Ez a mozgalom a szovjet sajtó büszkeségé, s a Szovjetunióban nagy mértékben irányadó egyes lapok színvo nalának megítélésénél, hogy milyen nagy a munkáslevelező há lózatuk, hogyan tudják a szerkesztőségek felhasználni a mun káslevelezők írásait, hogyan tanstjak őket és hogyan tanulnak tőlüX. Ami munkáslevelezést nálunk illeti, feltétlenül meg kell em lítenünk itteni hagyományait, mely gyökereit. A burzsoá úri köztársaság idejében a kommunista lapok természetesen a dol gozó tömegekre támaszkodtak, velük szorosan együttműköd tek. Vegyük például a Rude Právot, a Pravda Chudobyt, vagy a Munkást. Ezekben a kommunista lapokban mindig sok he lyet foglaltak el a munkások es parasztok írásai, pedig ak kor a tőkesrendszert ostorozo level megírása nem volt veszeiy- telen dolog, gyakran járt ez a munkahely elvesztesevel, sőt börtönnel. Ezek az írások ott voltak azonban azért, mert a dolgozok látták, Hogy a kommunista lapok az ő érdekeikért, a szebb jövőért harcolnak. Klement Gottwald elvtárs, mint újságíró, az első köztársa ság idejében mindig hangsúlyozta a munkáslevelezők nagy jelentőseget, leveleiket a legnagyobb gonddal maga dolgozta fel és rámutatott annak fontosságára, hogy a Párt sajtója itt tartsa kezét a tömegek ütőerén, állandó szoros kapcsolatban álljon a dolgozókkal, mert csak így valhat igazán a munkásosz tály átütő, acélos fegyverévé. Gottwald elvíárs felszabadulásunk óta is többször hangsulvoz- a sajtó nagy jelentőséget, s konkreten foglalkozott a munkas- leveíezőmozgalom kérdéséivé! is. így például 1948-ban, ami kor az újságíró kongresszus után Gottwald elvtársat megláto gatták sajtónk képviselői, nagyon hangsúlyozottan feladatul tűzte ki az elvtarsak ele, hogy minden nap lapnál és íolvoirut- nál építsék ki a munkásleveiezők lehető legsz-íesebb hal zn- tat Miért tűzte ki Gottwald eivtars már 1948 bán olyan sürgő sen ezt a feladatot? Azért, mivel íudta, hogy nálunk ts csak akkor érhetjük el gyors ütemben célunkat a szocializmust, csak akkor teljesíthetjük az előttünk álló hatalmas feladato kat, ha minden eszközzel es igv nagyreszt a saito segítő pevel is — a szovjetsajto példája alapján — mozgósítani tudunk minden dolgozót, nepszerűs teni es átadni tudjuk az ni mód szereket, tapasztalatokat, gyorsan kiküszöböljük a hrbak.it. te hát ha szoros kapcsolatokat teremtünk a legfelsőbb pobtikai és gazdasági szervek, valamint a városok es falvak, üzemek, gyarak, EFSz-ek, minden munkahely dolgozói kozott. Ma, amikor a szocializmus épstesevel kapcsolatban hatalmas feladatok állanak sajtónk előtt, amit az is bizonyít, hogy íz SzKP Központi Bizottsága júniusi ülésen határozatot hozott, amely szerint a szlovákiai partsajtó peldanyszarnat az év végé ig legalább 300.000-re kell emelni, — feltétlenül szükség-s, hogy rámutassunk a sajtó támaszai, a munkáslevelezők lele- lősségteljes feladatának nagy jelentősegére. A munkáslevelezők a munkásosztály szószólót. Beszámol nák üzemük, munkahelyük sikereiről s hiányairól. Nemisak a sajat véleményüket írják le, hanem tapasztalataikat, megfigye léseiket több heh'ről ellenőrizve és általánosítva küldik el a szerkesztőségeknek. Nem foglalkoznak azonban csak az üzem kérdéseivel, hanem hozzászólnak minden időszerű politikai eseményhez, foglalkoznak külpolitikai, kulturális és más kérdé sekkel. így például az Uj Szó munkáslevelezőí közül Balogh Rúd >lf Irta: GÁLY IVÁN
