Nagy Béla: FTC napló különkiadás 1978. A labdarúgó MNK története

KI VETTE ÁT ELŐSZÖR A MAGYAR KUPÁT?

Egyértelműnek tűnik a válasz: az első kupagyőztes labdarúgócsapat kapitánya. De nem így történt! Az első ünnepélyes aktust ugyanis sok vita és nem kevés kupa-esemény előzte meg.

Az első vitát az okozta, hogy szükség van-e egyáltalán a Magyar Kupa mérkőzésekre. Az Angol Kupa sikerei ösztönzőleg hatottak itthon is, és a szószólók — Stobbe Ferenc, Steiner Hugó, Minder Frigyes — érveit elfogadva, az MLSZ kiírta a Magyar Kupa mérkőzéssorozatot.

Az első kiírásra 1909. augusztusában 24 csapat nevezett. A Magyar Kupa szabályai ekkor többek között ilyen feltételeket tartalmaztak:

— A döntő mérkőzésekre csak fizetett jeggyel lehet belépni. Sem a pólya, sem a mérkőző egyesületek tagjai, tisztviselői vagy hozzátartozói, valamint az MLSZ tisztviselői sem léphetnek a pályára, a belépődíj befizetése nélkül.

— A Magyar Kupa döntő napján Budapesten más mérkőzés nem tartható.

— Amennyiben a Magyar Kupa elveszne, vagy más okból megsemmisülne, míg az illető egyesület felelős érte, az MLSZ-nek annak eredeti értéke, vagy a teljes helyreállítási költsége megtérítendő.

— A győztes egyesület a visszaszolgáltatás alkalmával a Magyar Kupa vándordíj 3/í részre kisebbített másolatát kapja az MLSZ-től.

— A győztes csapatban legtöbbször játszott 11 játékos a Magyar Kupa vándordíj kicsinyített mását, és aranyérmet kap az MLSZ-től.

Kicsinyített kupa — aranyérem! Hol voltak ezek még! Maga a Magyar Kupa elkészítése is gondot okozott. Már megkezdődtek a kupamérkőzések, amikor 1909 őszén gyűjtést indítottak a kupáért. Fél év elteltével szinte nevetségesen kevés összeg gyűlt csak össze. Ekkor a Nemzeti Sport azt javasolta, hogy rendezzenek Magyar Kupa sorsjátékot: adjanak ki 10 000 darab sorsjegyet, a nyeremények pedig az egy-egy klub által adományozott éves tiszteletjegyek legyenek.

A két legnagyobb sportújság a Nemzeti Sport és a Sport-Világ 15—45 egész éves bekötött példányait ajánlotta fel nyereményként,

7