Nagy Béla: FTC napló különkiadása. Az FTC válogatott labdarúgói 1902. október 12.-1977. október 12.

Évtizedes sikerek

A 65. percben parádés magyar támadás alakult ki. Albert kitűnő labdát tálalt Bene elé, aki elfutott a jobb oldalon. Pompásan ívelte be a labdát középre. Farkas jó ütemben érkezett, s 8 méterről kapásból hatalmas gólt lőtt a kapu bal oldalába — 2:1! A gól után is a mieink rohamoztak. Rákosi ívelte be a labdát. Albert és Giímar ugrott fel Albert fejéről azonban a bal kapufa mellé szállt a labda.

A 75. percben újabb magyar gólt üdvözölhetett a közönség. Alberttól indult a támadás, a csatár a félpályára vezette fel a labdát, majd Bene elé tálalt a tizenhatoson. Bene egy csellel becsapta Henriquet, s a védő kétségbeesésében elhúzta a kitörő csatár lábát. A büntetőhöz leállított labdának Mészöly futott neki, s laposan, nagy erővel a jobb alsó sarokba helyezte — 3:1!

A 77. percben Albert félpályán kapott jó labdát Sípostól, két csellel becsapta a rátámadó védőket, középen elindult a kapu felé, amikor a 11-es ponton járt, legurított Farkasnak, aki 8 m-ről a jobb felső sarokba bombázott. Nagy meglepetésre a játékvezető les címén nem adta meg a gólt.

A 88. percben Albert tört ki sokat ígérőén a jobb oldalon, nyomták és így kisodródott az alapvonal felé, kapura lőtt, a labda az oldalhálóban kötött ki.

Amikor a játékvezető a mérkőzés végét jelezte, a határtalan örömmámorban úszó magyar fiuk összeölelkeztek a pálya közepén. A közönség ütemesen tapsolta együttesünket. Már senki nem volt a játéktéren, a közönség még mindig a helyén maradt és a nagy eseményről, a kétszeres világbajnok legyőzéséről beszélt."

A nagy sikert elérő csapatban az FTC-ből hárman szerepeltek. Játékukat így értékelték:

Mátrai a védelem egyik oszlopa volt, kitűnően látta el a söprögető szerepkörét, rengeteg támadást akasztott meg középen, látványos becsúszó szerelései sokszor ragadtatták tapsra a közönséget.

Albert pompás játékot nyújtott. Minden támadásnak ő volt a szellemi irányítója, jobbnál jobb labdákkal indította Farkast és Benét. Rendkívül önzetlen volt, de ha kellett, kitűnően cselezett, okosan tartotta a labdát és mindiq kitűnő ütemben indított. A győzelem egyik fő részese volt!

Rákosi teljesítménye mellől sem hiányozhatnak a dicsérő jelzők. A nagy munkabírású csatár a pálya minden pontján felbukkant. Ha kellett a védőket segítette, de igen sokszor tört be a brazil kapu előterébe. Kitűnőek voltak a labdái, és többször vette célba Gilmar kapuját is.

Gilmar pedig így emlékezett a nagy mérkőzésre:

— A magyarok csodálatosan játszottak, egy pillanatig sem lehet vitás, hogy megérdemelték a győzelmet.

1977. április 13. Népstadion, 20 000 néző.

MAGYARORSZAG—LENGYELORSZÁG 2:1 Góllövők: Nyilasi 2, ill, Nawalka,

A magyar válogatott összeállítása:

Gujdár (Honvéd) — Martos (FTC), Bálint (FTC), Kereki (Haladás), Tóth (Ű. Dózsa) — Nyilasi (FTC), Pintér (Honvéd), Zombori (Vasas) — Pusztai (FTC), Kovács (Vasas), Váradi (Vasas). Csere: Fazekas (Ű. Dózsa).

108