Nagy Béla: FTC napló 1964-1966

gólt” lőtt, de Németh Miklós cselsorozatai és az ebből esett góljai is nagy sikert arattak. NOVEMBER 11. FTC — HSC 15—5. Ezzel a győzelemmel már bajnokként köszönthették az FTC szur­kolói női asztalitenisz-csapatunkat. A csapatban egyedül Jurikné régi, ta­pasztalt játékos, ő volt egyébként a baj­nokságban a legeredményesebb csapattag. A tavaszi fordulóban például nem veszített egyetlen mérkőzést sem! Rajta kívül a töb­biek valamennyien 18—20 év közöttiek vol­tak: Poór Éva, aki a válogatottba is bekerült, Makláry Emőke, az országos ranglista 6. he­lyezettje, Petrányi Zsuzsa, az országos ifjúsági bajnok, valamint Zacher Gizella al­kotta a bajnokegyüttest. A 100%-os baj­nokságot nyert csapat edzője Pénzes György volt. NOVEMBER 13. Népstadion: FTC — Csepel 4—1 G.: Németh M. 2, Novák, Szőke Géczi — Novák, Páncsics, Horváth L. — Ju­hász, Szűcs — Karába, Németh M., Albert, Rákosi, Szőke. A Ferencváros csak a II. félidőben kere­kedett felül, és végül biztos győzelmet ara­tott. Szőke gólja élményszámba ment: A 77. percben Szőke a jobb szélen elfu­tott, kapura lőtte a labdát, Fatér kiütötte, ismét Szőke elé került, aki nehéz szögből ismét megcélozta a kaput. A labda az alsó kapufáról pattant befelé, s a közelben levő játékvezető határozottan gólt ítélt, miután a labda teljes terjedelmével bent volt. NOVEMBER 16. Megyeri út: FTC — Ú. Dózsa 6—3 MNK G.: Szőke 4, Németh M.+1 öngól Géczi — Horváth L, Páncsics, Szűcs — Ju­hász, Perecsi — Szőke, Németh M., Albert, Rákosi, Rátkai. A Ferencváros végig higgadtan, lelkesen és igen ügyesen játszott. Hetven percen át lényegében tíz emberrel küzdött — Albert korai sérülése miatt. Csatárai minden kínálkozó helyzetet kihasználtak. Albert he­lyett ezúttal a fiatal Szőke vette át a végre­hajtó csatár szerepét. A fiatal csatár négy­szer talált az újpesti kapuba, igaz kétszer „csak” tizenegyesből. A másik két gólja vi­szont igazi látványosságnak számított. Az egyiket a 16-osról kapásból vágta a hálóba, a másikat egy 30 m-es bombalövésből. . . NOVEMBER 20. Ózd: FTC —Ózd 6—0 G.: Albert 5, Szőke Géczi — Horváth L, Páncsics, Dalnoki — Juhász, Szűcs — Szőke, Németh M., Albert, Rákosi, Rátkai. 22 dísztávirat érkezett a csapat elutazá­sáig Ózdra, a ferencvárosi öltözőbe. A címzett Dalnoki Jenő volt, aki ezúttal utoljára szerepelt a Ferencváros csapatában. A 34 éves, 14-szeres válogatott labdarúgó 20 évi játék után búcsúzott. Szép búcsú volt: 6—0- ra győzött az FTC, s az öreg harcos a hosszú kihagyás ellenére sem vallott szégyent. A nagyszerű támadójátékot bemutató Ferencváros imponáló győzelmet aratott. Érdekes, hogy Albert — bár öt gólt szerzett ezen a találkozón — egy góllal lemaradt a gólkirályságért vívott küzdelemben. Tulaj­donképen a Fradi is lemaradt a Vasassal folytatott bajnoki versengésben. Csizmadia György, szakosztályelnök erről így nyilatko­zott: — A második hellyel elégedettek va­gyunk, bár a bajnoki címért való verseny- futást nem így képzeltük el. Arra ugyanis nem számítottunk, hogy a Vasas mögött ilyen jelentősen lemaradunk. És hogy ez miért történt, annak számos oka van. Ezek közé tartozik: válogatott játékosaink nagy igénybevétele, a sok sérülés s számos játékos változékony formája. Nem kétséges, hogy a Ferencváros ennél sokkal többre képes. Ifjúsági labdarúgóink a Honvéd és a Dózsa mögött a 3. helyet foglalták el (3. FTC 2614 9 3 59—26 37), míg a tartalékcsapat csak a 11. helyen végzett. Befejeződött a tekebajnokság is. A férficsa­pat nagy küzdelem után bajnokságot nyert, a női gárda pedig a 4. helyen végzett. A fér­fiak egyébként „mesterhármast” csináltak: háromszor egymás után nyertek bajnoksá­got! NOVEMBER 23. Kaposvár: FTC — Kaposvári Honvéd 3—1 MNK G.: Albert, Szőke, Novák Dalnoki Jenő az FTC — Ózd (6—0) mérkőzésen fejezte be aktív játékos-pályafutását. Két évtizeden át küzdött a zöld-fehér színekért! Géczi — Novák, Páncsics, Horváth L. — Ju­hász, Szűcs — Szőke, Németh M., Albert, Rákosi, Rátkai. A viszonylag nehéz talaj ellenére jó játékot hozott a nagy érdeklődéssel várt mérkőzés. A Kaposvári Honvéd igazolta ed­digi kupasikereit és hosszú időn át egyen­rangú ellenfele volt a Ferencvárosnak. A Fradi helyzetét nagyban megkönnyítette az első percben elért gyors gól. Ezt a gólt Szőke mintegy 12 m-ről éles szögből lőtte a hálóba. A Fradi ezzel a győzelmével beke­rült az MNK döntőbe. Ez a döntő azonban már csak 1967 tavaszán került lejátszásra. 93

Next

/
Oldalképek
Tartalom