Nagy Béla: FTC napló 1962-1963
/ ♦KlfcÍ\>£L ákalqMmm* emléken alapított* vámonoum Kocsis te Rákod ■ labdával „szemez" (FTC—Pécs 1 : 0) 76 1963 fiatalok sikerét. Volt öröm az Üllői úton, hiszen a Fradi volt az első külföldi csapat, amely a értékes trófeát elnyerte! „A Caligaris kupa nagy versenynek számít Olaszországban. Maga a névadó is köztiszteletben álló, népszerű labdarúgó volt és idős korában egy öregfiúk mérkőzésen a pályán halt meg. Az emlékére rendezett versenyt a hazaiak az új generáció parádéjának tekintik. A köztársasági elnöktől kezdve egész sor neves vezető férfiú és szaktekintély tiszteletdíjakat ajánlott fel. A sok szép díjat — természetesen a Caligaris vándordíjjal és az első helyen végző együttes tagjainak járó színarany érmekkel együtt — mind hazahozták Páncsicsék. Azért írtuk így: „Páncsicsék”, mert az FTC vezetők is önkéntelenül így mondták. A döntő mérkőzésen, a jugoszláv Hajdúk ellen ugyanis az ifi válogatott hátvéd döntötte el a hosszabbításban a mérkőzés sorsát: három perccel a vége előtt szabadrúgásból megszerezte a győzelmet jelentő gólt. Csanádi Ferenc a csapat edzője nem kis büszkeséggel nyilatkozta: — Valamennyi mérkőzésen végig támadtunk, mi lőttük a legtöbb gólt. A játékosok sportszerű, szerény viselkedésén, lelkes küzdenitudásán kívül talán ezt honorálta annyira a hazai közönség. Sok mérkőzésen nyíltszíni taps köszöntötte a ferencvárosi fiatalokat.” MÁJUS 4. Az FTC vízilabdacsapata 2 : 0-ra győzött Egerben! A mérkőzést zuhogó esőben játszották. Kárpáti a második negyedben szerezte meg a vezetést, majd Gyarmati lövése talált utat az egri kapuba. A hazaiak óriási erővel küzdöttek az egyenlítésért, de Ambrus — a mezőny legjobbja — szenzációsan védett! A jó kapusnak szerencséje is volt: hat egri lövést „bűvölt" a kapufára ... MÁJUS 12. Tatabánya: FTC—Tatabánya 3 : 0 G: Rákosi, Albert, Varga Aczél—Novák, Mátrai, Havasi—Vilezsál, Orosz-Fenyvesi II, Varga, Albert, Rákosi, Fenyvesi Sokszor csattant fel a taps Tatabányán. Az elismerés elsősorban a nagyiramú, mozgalmas játéknak, a példás küzdőszellemnek szólt. Leginkább azonban a Ferencváros szünet utáni kitűnő csatárjátéka tetszett a szurkolóknak. Ritka az a mérkőzés, amikor a vesztes csapat szurkolóserege is azzal az érzéssel távozik a mérkőzésről: ezt a győzelmet az ellenfél megérdemelte. Nos, Tatabányán aligha akadt olyan szurkoló, aki kétségbe vonta volna a Ferencváros győzelmének jogosságát. Ötletes, szellemes, gólra- törő volt a vendégek csatárjátéka. A támadók nem állítgatták, hanem gyorsan adták egymáshoz a labdát. Önzetlenek voltak, s nem fukarkodtak a lövésekkel sem, hiszen 27 (!) esetben próbálkoztak meg lövéssel, s a legtöbbször távolról. Nagy közönségsikert arattak. * * * Az FTC birkózók nyerték a Szalai Imre vándordíját! (1. FTC 22 pont, 2. Bp. Honvéd 10 pont, 3. BVSC 10 pont) Három súlycsoportban ferencvárosi versenyző végzett az élen: Rizmayer (váltósúly) Giczy (középsúly) Vígh (félnehézsúly). A legtöbb tusgyőzelmet elért versenyző részére kiírt tiszteletdíjat Rizmayer nyerte, a legszebben birkózó versenyző Deli (Vasas), míg a legtöbb győzelmet elért ÉDOSZ birkózó részére kiírt tiszteletdíjat Kiss Barna, az FTC versenyzője nyerte. MÁJUS 22. Pécs: FTC—Pécsi Dózsa 1 :0 G: Novák Aczél—Novák, Mátrai, Havasi—Vilezsál, Orosz—Fenyvesi II, Varga, Albert, Rákosi, Fenyvesi Értékes győzelmet aratott a Ferencváros Pécsett, mert egy kulturáltan játszó, jó Pécsi Dózsát győzött le. Az I. félidőben kitűnő iram, nagy küzdelem, színvonalas játék jellemezte a mérkőzést. A Ferencváros azért győzött mert a gól után higgadtabban játszott.
