Nagy Béla: FTC napló 1955-1959
1959. esztendeje játszik megszakítás nélkül a Ferencváros első csapatában. Bu- kovi Márton — az újdonsült szaktanácsadó — arra kérte a szurkolókat: legyenek türelemmel a csapattal szemben. A szurkolók kedves ajándékokkal lepték meg Bukovit, Tátrait, Szágert és Dékány dr.-t.” október 28. FTC—Tatabánya 1:1 60 ezer néző előtt este fél nyolckor kezdődött a találkozó a fényárban úszó Népstadionban. A Fradi első villanyfényes bajnoki mérkőzése csak félsikerrel zárult az ekkor legjobb vidéki csapatnak számító Tatabánya ellen. „A Ferencváros úgyszólván végigtámadta a mérkőzést. Sokszor szinte nyomasztó volt az FTC fölénye, de a zöld-fehérek ezt a fölényt nem tudták hasznosítani. Keveset lőttek messziről kapura, s a helyzetek közül csak egyet tudtak gólra váltani.” Első villanyfényes bajnoki gólunk története: A 70. percben Fenyvesi szögletrúgása után Alberthez került a labda, a középcsatár megemelte, aztán 14 méterről kapásból nagy erővel védhetetlenül a bal felső sarokba vágta, 1:1! Ugyanezen a mérkőzésen történt az első — akkor nagy vitákat kiváltó — meg nem adott gólunk is: „A 74. percben egy ferencvárosi szögletrúgás után Dalnoki — szerintünk szabálytalanul — ellökte Grosicsot. A kapus a földre zuhant, megsérült, fekvemaradt. A labda másodperceken keresztül a 16-oson belül pattogott, s aztán Mátrai a hálóba vágta. Előzetesen nem hallatszott füttyszó, a játékvezető azonban mégsem ítél gólt, hanem a sérülés helyéről játékvezetői labdával folytatta a mérkőzést. Megítélésünk szerint a gólt kétségtelenül szabálytalanság előzte meg. Srankó ezzel kapcsolatos eljárása azonban mégsem volt helyes. Miért nem? A játékvezető a mérkőzés után ugyanis azt mondta, hogy Dalnoki beavatkozását nem látta szabálytalannak, de m;vel Grosics láthatóan súlyosan megsérült, ha késve is, de megállította a játékot." Akkor amikor a labda a hálóba került.. . november 15. „Történelmi mérkőzés" a Népstadionban: FTC—BVSC 5:1. Egyesületünk fennállása óta ilyen még nem történt: négy fejesgól egy bajnoki mérkőzésen — egy játékostól! A mesternégyes szerzője Albert Flórián volt... ★ ★ ★ „Új színfoltja van Budapestnek. Földrajzilag úgy terül el, hogy akár a Hungária kőrútról, az üllői útról, esetleg Újpestről és természetesen a Népstadionból érkezik a vándor, meg kell itt pihennie legalább pár percre, vagy néhány órára. .. Szemben a Nemzetinél, az óra körül volt hajdanában a legnagyobb a forgalom a környéken. Mióta „Árkádia” megalakult, vasárnaponként kedvenc találkozóhelye ez a mérkőzéseket még egyszer visszafcrga- tóknak, fanatikusoknak, a legállóképesebb vitázóknak. A közlekedési viszonyoktól függően nem sokkal a lefutás után itt vannak. A randevún pontosabban jelennek meg, mint átellenben mások a Nemzetinél. Az utolsó előtti forduló után félórára szinte már talpalatnyi hely sincs itt. A „III. félidőt" ők játszók le. Ma egyhangú a szöveg: Albert dicséretétől hangos a sarokhely. — Én mondom, ilyen még nem volt a magyar futballban. Sőt egész Európában! Mit mondjak — az egész világon! Hogy egy mérkőzésen egy 112
