Nagy Béla: FTC napló 1950-1954
ágyulövés dördült el, majd felengedték a léggömböket és galambok százait, hogy jelképezzék: az öt világrész népei megértésben, békességben akarnak élni egymással. Négy óra után 8 perccel egetverő tapsvihartól kísérve futottak ki a nagy találkozó résztvevői." Az új stadionban az első gólt Hidegkúti szerezte: ,,A 41. percben Bozsik középen indul, remekül ugratja ki Hidegkútit. Hidegkúti egy testcsellel villámgyorsan elhúz Grosso mellett és 10 méterről hatalmas erővel lő. A labda laposan, védhetetlenül vágódik a vetődő Senti- menti hasa alatt a kapu jobb oldalába. Először dermedt csend fogadja a gólt, csak akkor tapsolja meg a nagyszerű támadást és a szép gólt a közönség, amikor Evans középre mutat." A II. félidőben — az 50. válogatottságát ünneplő — Puskás még két gólt szerzett és ez a 3:0-as győzelem egyben az Európa Kupa elnyerését is jelentette. (1. Magyarország 8 5 1 2 27 17 11) A sportvilág elismeréssel adózott csapatunknak és egyre több alkalommal hangzott el a megállapítás: a magyar csapat a legjobb Európában! Az II Messagero például így áradozott: „Csodálatos együttes a magyar labdarúgócsapat. Nyugodtan tekinthetjük őket a világ legjobbjainak. A három gól nem mutatja híven a két együttes közötti különbséget. Sokkal nagyobb arányban is veszíthetett volna az olasz tizenegy. Megállapítható, hogy a magyarok képviselik a haladást a labdarúgásban. A magyar csapat az első gól után olyan fölénybe került, amilyent még nem láttunk." 1953. július 5., Stockholm MAGYARORSZÁG—SVÉDORSZÁG 4:2 Góllövők: Puskás, Budai, Kocsis, Hidegkúti. Grosics (Honvéd) — Buzánszky (Dorog), Lóránt (Honvéd), Lantos (Bp. Vörös Lobogó) — Bozsik (Honvéd), Zakariás (Vörös L.) — Sándor (Vörös L.), Kocsis (Honvéd), Hidegkúti (Vörös L), Puskás (Honvéd), Czibor (Honvéd). Csere: Budai (Honvéd). A villanyfénynél játszott mérkőzésen 1:1-es félidő után a magyar csapat teljesítménye alaposan feljavult, és ez gólokban is megmutatkozott. Két mérkőzés utáni nyilatkozat: Kock, a svédek szövetségi kapitánya: — Az eredménnyel elégedett vagyok, bár 2:2 után úgy éreztem, hogy bekövetkezhet a lehetetlen. Később ózonban láttam, hogy 6:2 sem lett volna túlzott eredmény. Pózzá, a volt olasz szövetségi kapitány is végignézte a mérkőzést. Nyilatkozatában kijelenti: sajnálja, hogy a svédek hiába küzdöttek ilyen jól, mégis kikaptak. Szerinte bebizonyosodott, hogy a magyar csapat Európa legjobbja. Megemlíti, hogy Svájcban is 0:2 után erősített a magyar csapat, most pedig 1:1 és 2:2 után szinte úgy nyert, ahogy akart. A volt olasz szövetségi kapitánynak elsősorban Kocsis és Bozsik játéka tetszett. 1953. július 9„ Göteborg BUDAPEST—GÖTEBORG 6:1 Góllövő: Puskás 2„ Csordás 2, Budai, Czibor. Grosics (Honvéd) — Rajna (Dózsa), Börzsei (Vörös Lobogó), Lantos (Vörös Lobogó) — Bozsik (Honvéd), Dékány (Kinizsi) — Budai (Honvéd), Csordás (Vasas), Palotás (Vörös Lobogó), Puskás (Honvéd), Czibor (Honvéd). Csere: Sándor (Vörös L.), Horváth (Szombathelyi Lokomotív). 104