Nagy Béla: FTC napló 1945-1949

Pálya­munkások korszerű gépekkel A fővárosban egy évtizeddel ezelőtt a pálya munkások fölszerelését a csákány, a hévér és a sínfogó alkotta. Ebből a három szerszámból állott a ,,mindenesládájuk”. Ismeretlen volt o vágányszabályozó, a vágányépítő gépsor és a? árokásó gép. A sínek és a kábelek húzásánál semmiféle gép nem segédkezett és o kité'őke- is kézzel rögzítették. Mindez már a múlté A munkakörülmények az eimult esztenaÓKDer jelentősen javultak. A Budapesti Közlekedés« Vállalat fejlesztési tervében külön helyet kap a pályamunkák gépesítése. A fővárosban több mint 700 kilométer villo mos- és elővárosi vasúti pálya fenntartásáról folyamatos karbantartásáról, felújításáról kell gondoskodni. Az egyik legnehezebb fizikai mun­kát a nyitott vágányok szabályozása jelentette Jelentette, mert csaknem öt éve ezt a munkát korszerű Plasser vágánykarbantartó géppel vég­zik. A burkolt vágányépítést a komplex pane les-tömbsínes felépítményi rendszer könnyíti, amelynek alkalmazásával csökkent a sínfelúji tások átfutási ideje. Ezeken kívül számos kis gép szolgálja a pályaépítők és karbantartót munkáját. A nyitott vágányok fektetésénél szintén gép sort használnak, és a dolgozók feladata több nyíre az autódaruk, a darus tehergépkocsik, az árok- és lyukfúró gépek, kábelhúzó bérén dezések kezelésbe, irányítása. A gépesítéssel és a paneles technológia sze les körű alkalmazásával, valamint a nehéz fizi kai munka kiiktatásával az idei esztendő az első, amikor összesen negyven kilométernyi vil­lamos vasúti pályát újítanak fel a fővárosban Mivel a következő években a villamosvonalak gyorsvasútivá lépnek elő és így a szerelvények átlagsebessége növekszik, elengedhetetlen o pályák üzembiztonságának növelése. A felújí­tások során - ahol csak lehet - nagy teherbí rású panelekből készítik a vágánymezőket. A sima betonba ágyazott sínszál erősen rögzített, élettartama hosszabb, karbantartása egyszerűbb A megkopott sínek kicserélésével természe tesen csökken a sebességkorlátozó táblák szá­ma is. Jelenleg Budapesten mindössze 16 ki­lométer hosszon közlekednek öt-tíz kilométeres sebességgel a villamosok. A BKV tervei szerint a vasúti hálózat korszerűsítésével egyidejűleg- 1980. végéig — a vonalak mentén mindenütt megszüntetik a sebességkorlátozó táblákat A pályamunkásokkal Pesten és Budán egyaránt találkozhatunk. Dol­goznak a Petőfi-hídon, a 4-es és a 6-os jelzésű villamosok budai útvonalán, továbbá a csomó­pontokban. Cserélik a síneket a külső Váci utón, a kispesti Ady Endre «úton, a Gróza Pé­ter rakparton, Óbudán a Bécsi úton. Folytat- lák a vágányépítést az újpesti és a kőbányai városközpontokban is. Dolgoznak az elővárosi vasúti vonalakon. A legjelentősebb a békásmegyeii új szakasz meg­építése, valamint a ráckevei vonalon a Kör ut­ca és a millenniumi telep közötti rész felújítá­sa. A gödöllői és a szentendrei munkálatokat ugyancsak folytatják. A szabadban dolgozók helyzetének javítására a BKV lakókocsikat, lakókonténereket helyez el, s gondoskodik a meleg étellel való ellátásról. Az ebédet étkezőbusz viszi a munkahelyekre. A szerszámokat és a kisgépeket mikrobuszok szál­lítják. A vidékről bejáró és a munkásszállókon élő pályaépítők különélési pótlékot kapnak. Ha­vi jövedelmük átlagosan 5000—6000 forint. A lakásépítési támogatásnál a pályamunká­sok előnyben részesülnek, és a vállalatnál a közelmúltban javasolták: a pályaépítők 50 000 forint kamatmentes kölcsönt kapjanak. A BKV úgy is segít a lakásgondok enyhítésén, hogy közreműködik a Budapesten vagy a Pest kör­nyéki helységekben készülő telepsze-ű több szintes lakóházak építésében A szakma nélküli dolgozóknak lehetőséget ad a szakmatanulásra- házon belül. így például a jelentkezőket la­katosnak, ív- és lánghegesztőnek, tehergépko­csi-vezetőnek képezi. A szakma elsajátítása után lehetőség van továbbképzésre is. A pálya­munkás brigádok tagjainak háromévenként egy­szer kéthetes üdülést biztosít a vállalat saját üdülőjében, Hajdúszoboszlón és Balatonvilágo- son.

Next

/
Oldalképek
Tartalom