Nagy Béla: FTC napló 1945-1949

1945 „A II. félidőben a Ferencváros fölénybe került, de a lelkes újpesti vé­delem nehéz akadályt jelentett a ferencvárosi csatársor számára, amelyben csak Mikében lehetett lendületet és átütő erőt látni. Végeredményben az Újpest győzelme megérdemelt volt, s a lilák ezzel meg is nyerték a bajnok­ságot.” így is történt, a hátralevő három mérkőzésen már nem változott a sor­rend: a Ferencváros a 2. helyen végzett az úgynevezett „nyári bajnokságban". augusztus 1. Két labdajátékban befejeződtek az osztályozó mérkőzések. A kosárlab­dázók a HAC mögött a 2. helyen végeztek, így jogot szereztek az I. osztályú bajnokságra. A férfi kézilabda-csapat viszont valamennyi mérkőzését elveszítette! augusztus 17. Ezen a napon született meg a felszabadulás utáni első bajnoki arany­érmünk. Az FTC híres úszója, Tátos Nándor a 200 m-es távon nagyszerű küzdelemben 2;19.8-as idővel győzött. augusztus 18. Az úszóbajnokság második napján Tátos a második bajnoki címet nyer­te. A 400 m-es gyorsúszásban nagy fölénnyel győzött. Ideje: 5;13.2 mp. volt. augusztus 19. „Menetrendszerűen” következett a harmadik napon, az újabb bajnoki aranyérem: Tátos 1;01.8-at úszott 100 méteren és ezzel nem csak a bajnok­ságot, hanem az Eleméri Rezső emlékversenyt is megnyerte. Ez a verseny még a Császár uszodában volt. Egy hét múlva azonban már megnyitották a háborús sérüléseiből rendbehozott margitszigeti Sport­uszodát. Székely Éva — hosszú évek üldöztetése után — új országos csúcs­csal „nyitotta” a Sportuszodát. A felszabadulás utáni első csúcsa a 100 méteres mellúszásban 1;27 mp. volt. Sajnos ekkor már Zságot Irénnel, Vámos Adéllal nem az FTC sikereit szaporították. A UTE-ben, a Neményi MEDOSZ-ban, majd később a Bp. Lokomotívban versenyeztek. Könyvsorozatunkban olyan időközelségbe kerültünk napjainkhoz, amikor egy-egy esemény kapcsán már feltehetjük a miért kérdést az illetőkhöz, hi­szen közöttünk élnek, sokan a sportmozgalomban tevékenykednek. így a következő időszakok tárgyalásánál egyre többször tesszük majd fel a kér- aést: MIÉRT? Székely Éva miért nem a Fradiban sportolt 1945 után? — Nagyon egyszerű erre a válasz. Sárosi Imre az „oka”. Társaimmal együtt követtük volna akár a világ végére is. Nagyszerű ember, rajongásig szeretett edző, kiváló szaktekintély volt már akkor is. Ö elment az UTE-be, mi természetesen vele tartottunk. Amikor onnan elment, ismét követtük. A Mester 1979-ben, 70. születésnapján is velünk ünnepelte az egykori felejthetetlen sikereket, az átdolgozott éveket. A sors ajándékának tartom, hogy pályafutásomat ő irányította. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom