Nagy Béla: FTC napló 1938-1944
1938. elsősorban a magyar sportot szereti. A magyar sport is szerette Önt. Emlékezzünk: volt idén egy mérkőzés az Üllői úton, amikor a közönség vihara már-már végzetes formában tört ki. S akkor ön — köhécselve, zöld sálba takart nyakkal — kiment a pálya szélére, s csitítóan emelte fel jobb kezét. Százötven méterről is megismerték Önt, s a legvadabb szurkoló is elhallgatott. Mert Ön fogalommá vált három év alatt a Ferencvárosban, s e fogalom erősebb Önnél, aki — gyengébb volt, mint a Halál. Elnök úr, én hiszek a másvilágban. Hiszem, hogy Ön mindent hall, lát, tud és érez, ami itt történik, ebben a mi kis világunkban. Mi, akik a klub, s a közönség között állunk, s a kritika nemcsak jogunk, de kötelességünk is — soha, egy esetben sem helyteleníthettük az Ön intézkedéseit — de most, hogy meghalt, azt mondjuk: Elnök Úr, ezt nagyon rosszul tette. A magyar futballsport ebben a hónapban a Ferencváros KK csapata. És Ön itthagyta a Ferencvárost, s a mögötte álló tömegeket. De — mégegyszer! — én hiszek a másvilágban. És az ön hátramaradottjai: a Ferencváros vezetői, játékosai és hívei, bizonyára ugyancsak hisznek benne. Hinniök kell, hogy ön mindent lát, hall, tud és érez ott, ahol lelke, szíve, akarata él tovább, ön mindenről tudni fog Elnök Úr, mert ez el sem képzelhető másképp. Az égi hírszolgálat rendelkezésére áll majd önnek, aki annyira szerette fiait, hogy aggóniájában név szerint hívogatta, emlegette őket. S ezek a fiúk tudni fogják, hogy ön ezentúl közelebb lesz hozzájuk mint volt az életében, önnek fognak játszani, s úgy viselkednek majd, ahogy Ön azt megkívánja. S ha ezek a fiúk megnyerték Önnek a KK-t akkor Elnök Úr boldogan ül majd egy bárányfelhőn, s buzgón tanulmányozza az NB sorsolását. ★ ★ ★ A sport-gyászon felül e sorok íróját személyi tisztelet és ragaszkodás fűzte Elnök Úrhoz. A magyar sport történelmének egy jelentős szép lapja zárul. „Hullatja levelét az idő vén fája:” s az ember már rá sem ér egyébre, mint kapkodni fejét e levelek után. Noteszomból kltörlök egy telefon- számot, szememből egy cseppet és vége. Isten vele Elnök Úr. Aszlányi Károly Négy hónap múlva már Aszlányi halálára írtak nekrológot! Tragikus haláláról a szomorú kollégák megrendültén emlékeztek... ASZLÁNYI KÁROLY HALÁLOS AUTÓSZERENCSÉTLENSÉG ÁLDOZATA LETT! „Egy kedves ember és kedves kolléga halála akkor megrendítő, ha az végigélt élet, álmok, tervek beteljesedése, célok elérése után következik el, az élet és a halál szabályos törvényei szerint. De Aszlányi Károly ifjan s egy kivételes tehetséges ember rengeteg terhével szakadt ki az életből, s az ostoba katasztrófa ezer szép elképzelés, írói szándék megvalósulását törte derékba. Aszlányi Károly író volt és hírlapíró. A Sporthírlapnak volt belső munkatársa. Különös, egészen eredeti tehetsége volt a humor iránt. A sporthumor mezején is egészen egyéni utakat vágott, s mi büszkék voltunk rá, mint tehetséges és aranyosszívű kollégánkra. Büszkék voltunk gyors újságírói sikereire és örültünk egyéb sikereinek, amelyeket könyveivel, a színpadon és filmen elért. 35
