Nagy Béla: FTC napló 1938-1944
1938. Van a Ferencvárosnak egy ismert kebelbeli szurkolója, aki arról nevezetes, hogy mindig ellenzékieskedik, kritizál és elégedetlen. Ezúttal ő is részeg volt: a vendéglő konyhájában ült a sparherd mellett és torkasza- kadtából ordítozott: — Éljen a Fradi, a világ legjobb csapata: Amikor minket meglátott, azért hozzátette: — Hátha még játszani is tudna!... Záróra után a klubház környékén álldogáltak csoportosan a szurkolók. Egy részük nem akart hazamenni, másik részük akart volna, de nem emlékezett rá, hol lakik. Az időt — bevált rendszer szerint — harsány él- lenzéssel húzták. Ez pedig az éjszaka csendjében elég különösen hatott. Előkerült a rendőr, s nagyon szigorúan szólította fel oszlásra a társaságot. Majd amikor ez eredménytelennek bizonyult elővette a noteszét, megpödörte a bajuszát, megnyálazta a ceruzáját és a legközelebb álló úrra ráripakodott: — Mennyi volt a szögletarány?!! TÖBB NAP, MINT KOLBÁSZ Az új Nemzeti Bajnokság küszöbén néhány lelki tanácsot szeretnék adni mindazoknak, akik e nemes küzdelmekben bármiképpen is érdekeitek. Alapvető igazság, hogy az NB lefolyása csaknem teljes egy esztendő. Az utolsó mérkőzések lejátszásával végződik, nem előbb és nem ütóbb. Helyes volna tehát ezidén szépen beosztani az erőket, a nyilatkozatokat, fenekedéseket és minden egyebet tíz hónapra; éppen mert több nap mint kolbász, több hét mint rangadó és több mérkőzés, mint győzelem. Az NB-ben 14 csapat szerepel. Az egyes csapatok vezetőségei szánjanak magukba, s már most szegezzék le a következő matematikai formulát: 14 csapat közül egyszerre legfeljebb 5 lehet bajnok. Ne kapjunk minden héten dührohamot, ha bajnoki esélyeink csökkentek, mert a bajnokság fogalma egy és oszthatatlan. A hetedik hely valóságos paradicsom, ha a tizennegyedik helyhez és a pokol, ha az első helyhez hasonlítjuk. Az élet rövid a bajnokság hosszú. Ne törjünk pálcát egy játékos felett, ha az első két mérkőzésen rosszul játszik. Fog ő még rosszabbul is játszani, s akkor ráérünk pálcát törni fölötte. Vagy rajta. A klubfanatizmusnak is vannak határai. Ha egy piros almára ráfogom, hogy kék: az klubfanatizmus. Ez rendben van. De ne tartsuk őrült, hazug, csaló, akasztófavirágnak azt, aki ragaszkodik hozzá, hogy az az alma pedig tényleg piros. Kössünk megállapodást a közönséggel is. Mától kezdve egy hónapig próbáljunk mindent arra bízni, aki a dolgára hivatott. Válogasson a szövetségi kapitány, játszón a játékos, ítéljen a játékvezető. A néző pedig nézzen. Csak nézzen. Csinálja mindenki azt, amihez ért; the right man on the right place — mint az angol mondja. S ez magyarul azt jelenti, hogy Polgár éppolyan rossz játékvezető lenne, mint amilyen rossz középcsatár az az úr, aki az állóhelyről folyton Sárosi Gyurit tanítgatja. ESTI MÉRKŐZÉSEK Ha elkészül az Elektromos pálya, esti mérkőzéseket tartanak majd rajta. S ha beválnak az esti mérkőzések, akkor ezeket rendszeresíteni 33
